Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1978-05-09
r n 'Jz - 3 -ütemben emelkedett az összes bevételnél. A nyereségnek az árbevételnél nagyobb ütemü növekedésében a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására tett intézkedések, a takarékosságra törekvő költséggazdálkodás, valamint a végrehajtott áremelések játszottak szerepet. Az áremelések természetesen az előbbiekben ismerteit termelés, illetve forgalom alakulásra is hatottak, hiszen a növekedési ütemek folyóáras adatokban lettek bemutatva. Az áremelések egy része hatósági árváltozás, egy része pedig .a hatósági árváltoztatások begyűrűztetése volt. Az exporttermékek árait a piac alakulásának megfelelően , különösen a tőkés exportét emelték. A tavalyi tendenciától eltérően a növekvő nyereségből nagyobb arányban részesedett a költségvetési befizetés. A nyereség 20,5 %-os növekedésén belül a költségvetési befizetések 28.1 %-kal, a vállalati alapok pedig 13,3 %-kal emelkedtek. A vállalati illetve szövetkezeti alapokon belül a leggyorsabban a részesedési alap növekedett, ahol az emelkedés mértéke 17,4 %. A fejlesztési alap 15,4 %-kal, a tartalékalap pedig 3,4 %-kal növekedett. A kerület dolgozóinak életszinvonal növekedése 1977-ben meggyorsult, ami összhangban volt a termelés dinamikus növekedésével, a népgazdasági terv életszinvonalpolitikai céljaival. A foglalkoztatottak átlagbére 7,5 %-kal, ezen belül a fizikai dolgozók átlagbére 7,8 %-kal, a nem fizikai dolgozók átlagbére pedig 6,7 %-kal emelkedett. A fizikai dolgozók átlagbéremelkedési üteme tehát 1977-ben is meghaladta a nem fizikai dolgozók átlagbérnövekedési ütemét. Az átlag természetesen átlagostól eltérő tendenciákat is magában foglalhat, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy több vállalatnál és szövetkezetnél a nem fizikai dolgozók átlagbérnövekedési üteme jelentősen meghaladta a fizikai dolgozókét. A népgazdaság 1977. évi fejlődése a termelés dinamikus növekedésének i és az életszinvonal tervszerű emelkedésének eredményei mellett kedvezőtlen vonásokat is tartalmazott. A beruházások volumene számottevően meghaladta az előirányzottat. E népgazdasági "eredmény" elérésében kerületünk is részt vállalt. Az átlagosan lekötött eszközérték, tehát a vállalatoknál jelentkező felhalmozás, 20,8 %-kal emelkedett. Az eszközállomány növekedésében jelentős szerepet játszott a Budapesti Közlekedési Vállalat, ahol az eszközérték 22,6 %-kal emelkedett, mely növekedés zöme az Észak-Déli Metró első szakaszának üzembehelyezésével függ össze. A BKV nélkül számított eszközállomány is kiugróan, 17,4 %-kal emelkedett. Az eszközállomány 17,4 %-os emelkedésén belül az állóeszközök értéke 28.1 %-kal, a forgóeszközök értéke pedig 12,1 %-kal emelkedett. Az állóeszközállomány tehát több, mint egynegyedével emelkedett, ugyanakkor az állóeszközök extenziv kihasználása alacsony. Az állóeszközt extenziv kihasználását méri az átlagos müszakszám. A 19 ipari vállalat, vagy szövetkezet 1977. évi átlagos müszakszáma a következők szerint alakult: te -ill
