Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1966-08-31
n -| w - 4 -A 16-ik oldalon a nyugdij korúak arányának növekedéséről ir, Véleménye szerint ez nagyzás volt tőlünk, amikor a 60 évben állapit ott uk meg a nyugdijkorhatárt, ezt be kellene ismerni es fel kelle ne emelni. Nincs meg ehhez az anyagi fedezetünk, anyagi eszközeink* oldalon bzó van arról, hogy « a tervidőszak végen a kenyergabona-szükségletet hazai termésből fedeztük", s ez mégis a mezőgazdaságunk eredménye, ha az cikk-cakkos politikát mutat is, 19-ik oldalon olvasható, hogy a termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértékben csökkentek... fogyasztásra es felhalmozásra együttesen többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti iövedelem, vagyis többet osztottunk el, mint amennyit megtermeltünk és ez növelte külföldi adósságunkat* Ez azt mutatja, hogy csökkenteni kell a fogyasztást, vagy a beruházást, vagy növelni a nemzeti jövedelmet* Ezekből a számadatokból nem lehet kihámozni, hogy mit akarunk. Még index-szám sincs. Problematikus az, hogy a dolgozok reáljövedelme 14-16 % legyen. Ha a terrnelekenyseg novelesere akarnak appellálni, akkor csak a reálbéreknél lehet ezt <sl^ni, d® hajtását ennek nem látom. Az ipari uermeles 16 %-kal nó, 5,ev alatt 36 %-kal lesz nagyobb a bázishoz viszonyítva, A mezőgazdasag la-14 %kai, s ha ebből levonjuk a felhasználási anyagot, akkor nem emelkedik a nemzeti jövedelem 16 %-kal, tehát ezek nagyon nehéz elkepzelesek véleményem szerint. Nagyon feszítettnek látszik es csak akkor ® jó, ha az összes kedvező tényezők bejönnek, márpedig erre feszítetten tervezni nem lehet. Véleménye szerint az a veszélyes, hogy a meehamzinus egy sor problémát fog felvetni es mi megint csak utólag fogunk Pelveti?Zhogy*mi lesz az államapparátus azon tagjaival, akik most irányitó tevékenységet folytatnak, igazgatási ügyekben döntenek? Ezek az emberek szemmel láthatóan már most sok helyen gátolják ^ mechanizmus bevezetését, akadályozzák, s ennek hogy a vállalatok racionalása hullámosán fog vetődni, ami feszülts pet fog okozni az emberekben. Hibás az agitacionk, meg kellene ®agy rázni az ellentmondásokat, s mégis mit fog hozni es miért lesz. Utólag fogunk megint megállapítani egy csomo dolgot. Zsigmond Géza elvtársi Lukács et. példákkal ilusztrálta a vitaindítót, de a meglátásokban van olyan dolog is, ami nem állja a helyet* Az Egyetemi Nyomda pártszervezetéről lévén szó, úgy néz ki, hogy a kommunistáknak nincs véleményük és nem törődnek az irányelvekkel. Ez egészen igy van, s kivül nézve sem helyes ezt igy szemlélni. Ha az elő* készítő munkát látták volna az elvtársak, más véleményük volna. Eleven párttfnunköi folyikj irányelveket pártcsoporibizalmiaki ngitá.** ciós bizottság és pártvezetőségi ülés tárgyalta meg és vitte a párttagok közé még akkor is, ha azt nem minden elvtárs tudta elolvasni, vagy ebbe a munkába belefolyni. Nagyon bőven megvitattak a dolgokat, sok hozzászólás volt, javaslatok hangzottak el, egyszóval erdekelte az elvtársakat ós volt véleményük. így vetődött fel a nők helyzete, a káder-probléma, az életszínvonal stagnálása, a munkaverseny mozgalom helyzete, s a hibákat abban látják, hogy esetleges tulszervezés van. Beszéltek a társadalmitulajdon ellen vétőiről, akik nem kapnak . elég büntetést, szigorúbb intézkedéseket várnak. Péner Imre elvtársi Sokkal kevesebb vita lenne az irányelvek felett, az eddigl utravaló értékeléséről, ha figyelembe vennénk, hogy a szoctársadalomban is érvényesülnek az ellentmondások. _ / A szocialista társadalom építésében is a jövőben mindig ujabb es ujabb ellentmondások fognak keletkezni, objektív ellenmondások. Véleménye szerint egy sor objektív ellentmondás elemzésen,alapszanak az irányelvek és ennek nemcsupán szubjektív okai lehetnek. \ —-------------—------__Ji
