Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-10-19
r n Radnai György elvt.: Többet kellene beszólni olyan kérdésekről, melyek a kerület vállalatait és a szövetségesek kérdést érinti. Az utóbbi időben az anyagi érdekeltség került előtérbe az öntudat mellett. Az anyagi érdemelt.égnek a gyakorlati életre való érvényesít ásc körül komoly problémák vannak. Pl. a nyomdaiparban a tonnasuly teljesítése egyik feltétele a prémiumnak. Ha sok papirt fogyasztanak,- akkor vau prémium. A prémium sok esetben nem lendítője, hanem féhezője a termelékenységnek. A kommunista vezetőknek azon kellene törni a fejüket, hogyan lehetne ez másképp. A szövetségi politikával kapcsolatbanmegjegyzl, hogy véleménye szerint a VII.kerületben komoly probléma a középrétegeke megnyerése. A tömegszervezetek és a körzeték munkája bizonyos szektás elfordulással kezeli a középrétegek megnyerésének kérdését. Sokszor még a munkások megnyerése érdekében sem úgy dolgozunk, mint kellene. Pl. a szavazás napján jelentették, hogy egyes körz- teltben a szavazóhelyiséget lezárták mielőtt mindenki leszavazott volna. Mikor megkérdezték, miért nem mentek ki a nemszavazókhoz, kijelentették, hogy ez fasiszta, az egy volt cukorgyáros leánya atb. te Csicsai et-sal egyben nem ért egyet: az értelmiséggel való kapcsolatot illetően ez nem elsősorban Illyés Gyula és Mészáros.Ági kérdése. Hámori Józsefné et-nő: Miklós et-nő felszállásával kapcsolatban megjegyzi, nem érne el jó hatást, ha ilyen szavakkal menne a parasztok közé. A parasztság a munkások ellen van és vi» szont. A tudatos nevelőmunkát mindkét résznél elhanyagoltuk, úgy az üzemekben, mint falun. Faluról származik, sok rokona van ott. A parasztok is ragaszkodnak ahhoz, hogy 8 órát dolgozzanak. Dolgoznak a háztájin és felemelt igényeik kielégítése után termeIvónyeiket eladják. Dolgoznak ők most is lát ástól-vakulás ig, - de a háztáji földjükön. Itt kellene vitatkozni, hogy határozzák meg az árakat, ne vihessék egyesek 'túlzottan magasra a t erme .i. vány el árát. Janka Gyula elvt.: állítja, hogy vannak ezlentmondasok, melyek nemcsak a termelékenység emelkedését akadáloyzzák, hanem mrasqtt lelassítják a szocializmus alapjainak lerakását is. Beszél arról, hogy a nyereségrészesedés mennyire elvesztet e ösztönző hatását. Mindenki megkapja a tényszámot. Mit lát a dolgozó? Azt látja, , hogy mikor 800 ivet dolgozott fel, kapott 18 napnak megfelelő nyereségrészesedést , most looo ivet készít és kap 5 napot. Az abból adódik, hogy megadják nullának a tavalyi tényszámot. A dolgozó viszont látja a növekedést, arait produkált. Hogyan lehet ezt megmagyarázni? Vagy: az a vállalat meg lesz jutalmazva, amelyik az előzőkben a legjobban dolgozott. Ha nagyon jól dolgozott, akkorpbéliol sem lesz, mert a jó eredményt elért számból indulnak ki, a másiknál a nagyon rossz számból. Erről iparági szinten állandó vita van. A bérezést nézve komoly ab bajok nincs-eneic a fizikai dolgozóknál. 2o- 25%-kai keresnek többet, mint 1955-ben. 3-4%-os bérmeelés van átlagban évenként a jobb dolgozóknál. Bajok a műszaki ós adminisztrativ dolgozók bére körül iran. Az 1958. janűárjában végrehajtott bérrendezés óta az ■ következett be, hogy a fizikai dolgozók és a csoportvezetők többet keresnek, mint a müdzakiak ós az adminisztrativ dolgozók. Ez a fiatalokat sem tudja ösztönözni. A-b-c vállalatokat soroltak be. Ez azt eredményezi, hogy az Athenaeum könyvkötészetében egy csoportvezető 28oo Ft-ot kap, c-vállalatnál csak 235o Ft. a fizetése. Mindezt azért veti fel, mert nehezíti a párt és a gazdasági vezetés munkáját^ és gátolja a termelékenység növelését. Ezzel foglalkozni kell, raefct holnapután nincs művezető és főművezető. 1 ' (p Lr. _J
