Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1966-10-28/1
r n a külkerefke^lSnv^ldatokffemUvoM4kMjeSl YÍfefe nnek az az obP hogy ’ JEGYZET üzletkötési támvalásol-ho /; te ? bc keüo mértekben a vállalatokat az exportra termelő vállalatokat.^5, 0iatOSagok pcdlg nem mformálják kellően az decemLfeLffzfeTi!Ctek mu?áját fellendltette a Központi Bizottság 1964 . I . , ‘ ,a' 1 határozat végrehajtása érdekében a párt- és a tömenszer cTT-ka KUfA hozzájárult a munkafror 1 k altak, ezek teljesttese pedig jelentős mértékben Csökkent a rnnní ,?m, mek/darditásálioz és a takarékos gazdálkodáshoz. munkásokkőZ ffTM aSl Mí 32 iparban - elsősorban a segédnehézségen saiát erői 11 te ma lh J os Pr°bléma. Ezen az országos méretű nenezsegen sajat erőinkből nem tudtunk segíteni. tését irámffztfeíif A°ISág hatáte£a aZ, alkalfnazotti létszám arányának csökkennem csökkent sőt Cm te? letszafn azonban, néhány kivételtől eltekintve, Kedvezőtlen a’heh TFTM ilaIatoknál abszolút számban is emelkedést mutat. vS ? n7eTUé! a kereskede‘mi vállalatoknál. A létszámra elfogadhatóim inrl fe? Y,grfba‘tasanak elmulasztását a vállalatok nem tudják h te i indokolni. Altalaban objektív körülményekre, az ügyvitel bonyoadmifosztráció1 akfe A k,Cslekedést CBak részben lehet mentegetni a számvitel és érezhető hr-t * acs°n( S/;mvonalú műszerezettségével; a jelentésgyártás ma is f szemnontol r te;fel ’ iroasztal és a fehér-köpeny divatja, továbbá a szociális szeretette n fe 1,berahzmus a legföbb oka a mulasztásoknak. A pártez is hozzáiá T u kntikai elemzes alá a gazdasági vezetők állásfoglalását és DO It ten te r°gJ aZ ,°?tlmabs arányokat nem sikerült kialakítanunk. Ennek a tea J,s kedvf otlef; mivel a munkások körében gyakori az a vélemény, Ti 1 ilésben dolgozókkal szemben fokozódnak a követelmények, viszont pasztaÍatók ZPOnt° ~ a bdSÖ szervezetlensé8 következtében - lazaságok ta-10©te budaPesu tömegközlekedési vállalatok tevékenysége sokat fejlődött. Az r„ r;ben te te UtaSO i SZama 54 millióval nőtt és megközelítette az 1,5 milliárd főt. Ez részben a fővaros lakosságának 50 000 fős emelkedéséből, részben az egy főre eső utazást igény növekedéséből adódott. Javult a fővárosi tömegközlekedés kulturaltsaga. Az eszkozok, berendezések fejlesztésére a második ötéves terv során a népgazdaság 1,9 milliárd Ft. beruházást fordított, amely összeg 40%-a járműpark bővítését, rekonstrukcióját szolgálta. Ugyanakkor a csúcsforgalomban még mindig nagy a zsúfoltság, ami főleg abból adódik, hogy az utasszám növekedésével nem tartott lépést a járművek fejlesztése és korszerűsítése. Némi fejlődést eredményezett, hogy a vállalatok - bár nem feladatuk a járműgyártás - mégis sikerrel ptobaikoztak a csuklós kocsik gyártásával. A közlekedést kiszolgáló létesítmények területén - komoly erőfeszítések ellenére - súlyos lemaradások vannak, ami a forgalom biztonságos fenntartását veszélyezteti. A villamosvasúti pálya állapota nem kielégítő, elsősorban az építéskapacitás hiánya és a gépesítés alacsony foka miatt. A közlekedési vállalatok évek óta létszámhiánnyal küszködnek. A gazdaságosság, valamint a létszámhiány érdekében kb. 5 év óta kísérleteznek a vállalatok a részleges kalauznélküli közlekedés bevezetésével. Az utóbbi 2 esztendő alatt a Főv. Villamosvasútnál mintegy 1500 fővel csökkent a kalauz! létszámigény. Ez kedvezően hatott a forgalmi munka termelékenységére és a forgalmi dolgozók munkakörülményeinek - óráztatás, szabadnap-elvonás csökkentése stb. - javítására. A felszabadult béralap jelentős részét fizetésemelésre használták s ez kedve( zően befolyásolta a dolgozók jövedelmének alakulását. Az 1966-ban végrehajtott bérrendezés és a megtakarított béralap felhasználása következtében 1813,- Ft-os havi átlagkereset alakult ki, amely 2,8%-kal magasabb a közlekedési dolgozók országos átlagánál. A fejlődő közlekedési igények kielégítése növekvő ráfordítást eredményezett. Az 1962 évi 500 millió Ft-os dotációs igény 1965 évre 600 millió Ft-ra emelkedett. Figyelembe véve a világviszonylatban is rendkívül alacsony díjszabást, az 1966. július 1-vel teljesen indokoltan életbeléptetett díjszabásmódosítással az éves
