Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1966-10-28/1
r n JEGYZET dotáció 250 millió Ft-tal csökkent. A közlekedési vállalatok dolgozol elismerésre méltó szervezettséggel készítették elő és bonyolították le az új tarifarendszer bevezetését. A főváros lakossága is megértéssel fogadta ezt az intézkedést, az utazások száma nem csökkent. .. A pártpolitikai munka fejlesztése központi irányítást követelt. Ezt felismerve, a Budapesti Pártbizottság 1963 decemberében határozatot hozott a tömegközlekedési vállalatok üzemi pártbizottságainak létrehozására. Az eltelt két év bizonyltja az átszervezés helyességét; a pártbizottságok színvonalasabb munkát biztosítottak. A kér. Pártbizottság is igyekezett segítséget nyújtani a tömegközlekedési vállalatok pártbizottságainak munkájához. A Főv. Tanács Közlekedési Igazgatóságával azonban nem javult megfelelően a kapcsolat, és ehhez a Budapesti 1 ártbizottság illetékes osztálya sem adott elég segítséget. Kerületünkben jelentős számú nagy- és kiskereskedelmi vállalat működik. Áruforgalmi tervüket rendszeresen teljesítették, a növekvő forgalmat a termelékenység 10%-os növelésével érték el. A kereskedelmi dolgozók jó munkája mellett, szerepet játszott ebben az áruforgalom összetételének eltolódása a tartós fogyasztási cikkek iránt, valamint az önkiszolgálás fejlődése. A VII. kér. Közért V. forgalmának mintegy 60%-át bonyolítja le önkiszolgáló boltokban. Az elmúlt években a kormányzat lehetővé tette egyes árufélesége^ árcsökkentéssel történő kiárusítását; az áruházak és iparcikkboltok a kiárusítás során rendezték készleteiket, és ezzel javultak gazdálkodási feltételeik. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárultak a kommunisták, akik igyekeztek érvényt szerezni a Politikai Bizottság belkereskedelemre vonatkozó 1964. évi határozatának. Az elmúlt négy évben kulturáltabbá vált a kereskedelmi hálózat, növekedett a berende( zések technikai felszereltsége és a raktárterület kapacitása. Az ügyvitel gépesítése azonban lassan halad, és ez nehezíti az árukészletek figyelemmel kísérését. A gazdasági célkitűzések megvalósítását jelentős mértékben segítette a munkaverseny és az ez időszakban kibontakozó szocialista brigádmozgalom. A brigádok vállalásai konkrétabbá váltak és az intézkedési tervekben megszabott feladatokhoz kapcsolódtak. A versenymozgalom is hozzájárult, hogy a kerület termelő üzemei túlteljesítették termelékenységi tervüket. 1960-ban a dolgozók 9,8%-a, jelenleg 21,1%-a (11 000 fő) versenyez brigádokban. A IX. Kongresszusra való készülődés új lendületet adott a munkaversenynek, növekedett a szocialista címért küzdő brigádok és műhelyek száma, valamint a KISZ fiatalok részvétele a versenyben. Az Emke aluljáró megépítésének határidőre történő teljesítésében példaszerűen vettek részt a Főv. Villamosvasút és a Főv. Út- Vasútépítő V. szocialista brigádai, amelyek a IX. Kongresszus tiszteletére külön felajánlásokat tettek s ezzel hozzájárultak az építkezés ideje alatti zavartalan közlekedéshez és a határidő lerövidítéséhez. A munkaverseny szervezésében együttműködnek a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők. Jobban mozgósítanak a műszaki konferenciákra, termelési tanácskozásokra. A versenymozgalmat rendszeresen és szemléltetőbben propagálják az üzemi lapok és a fali újságok. A műszaki értelmiséget azonban nem tudtuk kellő számban megnyerni a szocialista brigádok támogatására. A beszámolási időszakban a pártbizottság és a pártszervezetek gazdaságszervező munkája intenzivebbé, rendszeresebbé vált. A tervszerűséget, a gazdasági feladatok iránti felelősségérzetet fejlesztették a komplex intézkedési tervek. Növekedett a párttagság és az aktivisták közgazdasági felkészültsége, a gazdálkodáshoz való hozzáértés. Ennek ellenére máig sem tudtuk kialakítani a megfelelően differenciált tartalmú és szintű gazdaságszervező munka hatékonyabb módszereit. A pártalapszervezetek, a szakszervezeti bizottságok, a gazdasági vezetők széles körben ismertették és magyarázták az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentőségét és a tennivalókat. E munka során javult az együttműködés ' . a párt-és a gazdasági vezetők között. A pártszervezetek vezetőinek többsége a * gazdasági vezetők partnereivé vált az érdemi vitákban. A gazdaságszervező munka fontos része a munkásközvélemény megismerése, elemzése, a tapasztalatok gyakorlati felhasználása. Több pártszervezet nem megfelelően hajtotta végre ezt az összetett feladatot. Általában a pártszervezetek munkájának egyik hiányossága, hogy a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzése nem elég rendszeres. Az eddigi tapasztalatok arra hívják fel 12 p 4'b 9
