Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1982
|^| —— |—U—^ A kisvállalatokkal kapcsolatos kérdések négy fő téma köré csöpörtosithatok. Az első témakör azok a körülmények, feltételek és előzmények, amelyek napirendre tűzték a kistermelő szervezetek ügyét. A második témakör azoknak a céloknak és alapelveknek a.z ismertetése, amelyeknek a megvalósítását ezektől a szervezetektől várja a magyar politikai és állami vezetés. A harmadik témakör röviden összefoglalja a módszereket és uj formákat, amelyek bevezetésére január 1-én lehetőség nyílik. És végül a negyedik témakör: összefoglalja a várható következményeket, hatásokat és felvázolja a feladatokat. I. Jól ismert, hogy lényegében az államosítás óta a magyar vállalatok működésében, szervezeti formáinak alakulásában mindvégig döntően centralizációs és koncentrációs folyamatok zajlottak le. Ez nagyon törvényszerű folyamat volt. Kezdetben a tulajdonforma változása, később a tulajdonforma változását követő magyar nagyipar megteremtése és erőteljes fejlesztése mind-mind elsősorban a koncentrációs és centralizációs folyamatot erősítette fel. Az általános jelenség tehát törvényszerűnek fogható fel, amely maga idejében a társadalmi, gazdasági fejlődés természetes velejárója volt. Ezen az általános törvényszerű folyamaton belül azonban konkrét részletkérdésekben nem indokolt eltérések is bekövetkeztek. A magyarországi szocialista épités elmúlt 36 évében az iparira nyitás és ipara szervezet átszervezésére 16 alkalommal került sor. E 16 szervezeti módosítás közül 15 egyértelműen a szervezetek növekedésével, a centralizáció erőteljes kibontakozásával járt. Az egyik fogódzó pont tehát, hogy most nem ennek az objektíve igazolt, törvényszerű centralizációs folyamatnak a visszafordítása, hanem a folyamatban bekövetkezett hibáknak, indokolatlan lépéseknek a korrigálására, nyílik alkalom. Tehát alkalom, amely ezeknek a hiányosságoknak az objektíve nem indokolt, nem gazolt lépéseknek a korrekcióját teszi lehetővé szervezeti, oldalról. Nem visszafordítani akarunk valamit, nem az a cél, hogy ezt az erőteljes centralizációs folyamatot most egy önmagáért való decentralizációs folyamat ■ váltsa fel. Nemzetközi összehasonlításokban a magyar gazdaság messze tulcentralizáltabb, mint a környezetünkben lévő, hasonló fejlettségi szinten álló szocialista, illetve tőkés országok gazdasági-szervezeti, formációi. L_ ~ _j
