Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)

1982

A KGST és az európai gazdasági közösség tagországai közül azok, ameiyck megközelítőleg a magyar gazdaság teljesítő képességét pi odukálják tu pj bán, kivétel nélkül kisebb szervezetekre épitik. tel a gazdaságukat. A hasonló teljesítő' képességű gazdaságokkal rendelkező tőkés országokban 50 főnél kisebb létszámot foglalkoztató vállalatok részaránya a gazdaságban 15-40 %, a szocialista országokban 5-30 % között mozog, ugyanez a magyar gazdaságban 0,1 %. Az egy vállalatra jutó átlaglétszám ezekben az országokban egyhuszada a magyar vállalatoknál foglalkoztatott átlagos létszámnak. A magyar gazdaság szervezeti túlcentralizáltsága valószinüleg a gazdasági hatékonyság kibontakozásának az egyik akadálya lehet. Köztudott, hogy az 1968-as gazdaságirányítási reform nagyon erőteljes növekedést valósított meg, a. gazdasági alapegységek önállósága, anyagi érdekeltsége terén.

Szervezeti oldalról ez a mechanizmus változás nem került alátámasztásra. Gyakorlatilag olyan, tipusu szervezeti változtatások, amelyek megfelelő mozgásiéi - mát teremtettek volna e gazdasági önállóság jobb kibontakoztatására 1968-tól napjainkig késnek. A késésben szubjektív okok is közrejátszottak.

Az objektív ok az, hogy a nemzetközi közgazdasági és szakirodalom eddig nem tárt fel olyan, egyértelmű objektív ismérveket, amelyek alapján az optimális szervezeti forma, az optimális üzemnagyság egyértelműen bizonyítható. Következés l<éppen most kísérletekről, olyan megoldásokról lehet szó, amelyeket a gyakorlati próba igazolhat, vagy bizonyíthatja be életképtelenségüket.

Az elmúlt 12-13 évben, de különösen az elmúlt évtizedben magyarországon rohamosan nőtt az országban élő lakosság életszínvonala. Ez a rohamosan növekvő életszínvonal uj tipusu igényeket, szükségleteket támasztott. Ezek a szükségletek az eddig ismerteknél sokkal differenciáltabbak, sokkal mobilakbak, sokkal gyorsabban követik a nemzetközi környezetben megjelenő szükségleteket.

A szükségleteknek ez a növekedése és differenciálódása a kisebb sorozatban előállított termékekkel, a kisebb tevékenységi körökkel, szolgáltatásokkal szembeni keresletet növelte, a tömegfogyasztási célokat és igényeket kiszolgáló tömegtermeléssel szemben.

■ Ezeket az igényeket a hatalmas, nagyon nehézkes, a változásokra rendkívül

lassan és rugalmatlanul reagáló szervezetek képtelenek voltak követni. Egy másik tényező a. külgazdasági körülmények megváltozása, ami arra készteti a. magyar gazdaságot, hogy az eddiginél sokkal gyorsabban próbálja meg a világpiaci igényeket követni, méghozzá rugalmas alkalmazkodással, belső termelés összetételének módosításával, a termelés hatékonyságának gyors változ-I j f- 2 -