Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/6)
1966-02-04
r i i ■ i - i .1 i 11 y i (. *1 *■" ' mmmrnrnmm «■■—w—^ Ez nem iggz a7,érintőm, vigyázni kell, mert a gazdasági mechanizmuson tulhala_ íotfc álláspont, gátja lesz a fejloáéanek. 4 megoldásnál kapcsolatban: azok az elvek ás célok, amelyeket kitűztek,mint közvetlen célok, azokon nem lehet változtatni. A kérdés az,hogy lehet ezeket roegvalósitani,hogy a helyes elvek a gyakorlatban megvalósuljanak, A "hogyanra" az anyag kevés választ ad, én próbáltam a megoldásra választ keresni, az anyag 9,oIdáién megtaláltam,mely azt mondj a,hogy: itt feltettem a kérdést az X tervezésnél: azt javasolja az irányelv,hogy népgazdasági szinten kell készíteni,a vállalatoknál csak programot kell készt, teni és a népgazdasági tervnél elsősorban az ötéves tervre kell az anyagot hozni, de azért lösz ;voa terv is. Ha van ogy éves terv és agy vállalati prog. ram, akkor az e közötti kapcsa iát milyen utón lesz biztosítva? valószinü,hogy a népgazdasági tervben szereplő céloka1 más formában kell a vóllalatk tudomásé, ra hozni, vagy kötelezően előírni számukra. Felvetődik a vasúti tervezés, őzt fejleszteni kell. Ennek a kérdése is falve. tődik, addig el is jutottunk,hogy kialakítjuk,hogy az ox^szágban kellene legalább 9 gazdasági rayont kialakítani, de a mi közigazgatási határaink másoké Lénye. gétaxxKzix* gilog őzt a kettőséget, ami van, hogy van egy tényleges helyzet és van egy termelési tervezés, csak nagyobb egységekre kellene megoldani, hogyan kell ezt végrehajtani, valamelyikeg meg kell változtatni, /koncepció./ A javaslati része a tervezetnek tárgyalja az ir*nyitó szerv'eket, a másik része tárgyalja a vállalati megoldásokat,Egyik észrevételem az,hogy ez döntően a vállalatok felé támaszt követelményt. Az a javaslatom,hogy az irányitó szarvak felé is legalább ilyen követelményeket támasszunk, mint a vállalatok felé. A másik: nem veszik eléggé figyelembe azt,hogy & vállalat és a minisztérium között is vannak még egyéb szervek,Ez nem jellemző,hogy központi irányító szervek alatt nem működnek vállalat) k.Ezzel is számolni kell. Ezt . szerintem . figyelembe kell. venni mindkét pólusnál is, lényeges itt; mi ebben az évben áttértünk ogy fejlettebb gazdálkodásra, egy vállalati beruhá. aási alap került bevezetésire, amennyiben a minisztérium csak,mint vállalattal tárgyal. Egy vállalatnak számit a MÁV, nem tudom hány fővel, éa egy vállalatnak számit az ón vállalatom is ?.oo fővel. Nyilvánvaló, hogy itt nem lehet egyenleget vonni a vállalat és vállalat között. Egyrészt a vállalati nagyságrendek eltérőek, a tevékenységek fontossága is érdekes.A vállalati ünáll-óság ma * központi kérdés, azt növelni kell, ezt mindenki tudja, azt hiszem,hogy egyformán önálló lesz minden vállalat. Az önállóságot a gazdasági célok között említik, ez eszköz lehet arra,hogy az önállóságot növelni tudjam. A következő kérdés szintén még sok helyen megvan: u.n. monopólium vagy verseny kérdése.Ez szerintem közgazdaságilag isvugy politikai gazdaságtan szempontjából vitatható beállítás, A laonopolisztikua jelenség miből keletkezhetik, a termelés koncén* rációjából keletkezhetik. A vállalatokat összevontuk,hogy ft növeljük a termelést. A KOí?T vonatkozásában nemzetközi szakosításról Í3 ja m ■ ---*-----*- nii-------------------------- o-i „•» *4.4. U.U K «Xm»uái>tmk_______I
