Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1989-05-04

r n Az 19ft 1-os határozat kedvező fogadtatásra talált a felsőoktatásban, a végrehajtást azonban kezdettől fogva bizonytalanság jellemezte. Ebben szerepel játszott, hogy a határozat értel­mezésében koncepcionális zavarok keletkeztek. Ez összefüggött a nyolcvanas évek elején a Művelődési Minisztériumban bekövetkezett vezetői változásokkal is. A bizonytalansághoz hozzájárult, hogy a kitűzött célok megvalósításának eszközrendszeréről, a szükséges anya­gi források biztosításáról nem született döntés. A felsőoktatási pártszervezetek és az irányító pártbizottságok többsége nem tudott megfelelő szemléleti és cselekvési egységet kialakí­tani. és nem vált a megújulás fő ösztönzőjévé. A felsőoktatási KISZ-szervezetek követ­kezetesen képviselték a felsőoktatás jobbításának ügyét, de végül az anyagi és szervezeti feltételek hiányában kialakuló stagnálás miatt elégedetlenné váltak. 1. Változatlanul alacsony -— nemzetközi összehasonlításban is —- a nappali tagozatú felső­fokú képzésben részt vevő 18—22 éves korú népesség aranya (9—10".n)- Lemaradásunk c téren azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen szellemi po­tenciál éppen abban az időszakban csökken, amikor erre a legnagyobb szükség lesz. A gazdasági-társadalmi környezet sem gyakorolt megfelelő húzóerőt a felsőoktatásra. Az értelmiségi pályák presztízse, a szellemi munka anyagi elismerése romlott, a munka­helyek számára a diplomás szakember változatlanul olcsó munkaerő maradt; a felsőfo­kú képzettség, a szaktudás társadalmi felértékelődése nem ment. végbe. 2. A felsőoktatás fejlesztése nem váll a kormányzati munka kiemelt feladatává. A Minisz­tertanács felsőoktatási fejlesztési programjának megvalósításához szükséges anyagi felté­tetek — a folyamatos elvonások következtében — romlottak. A Vb ötéves terv idősza­kában a felsőoktatásra fordított pénzeszközüket szinte teljesen lekötötte néhány halaszt­hatatlanná vált rekonstrukció, ami miatt más területeken a működési feltételek szinten­­larlnsát nem sikerült biztosítani. Ez a tendencia a VII. ötéves tervben tovább erősödött. A felsőoktatási intézményhálózat leromlott anyagi állapota ma mar az alapfeladatok el­végzését is veszélyezteli. A felsőoktatási intézmények nincsenek felkészülve a népesebb korosztályok fogadására a 90-es évek elején. 3. Az oktatói kar összetételében nem következett be számottevő minőségjavulás. Nem érvé­nyesült az a követelmény, hogy a létszám a szükségletekhez igazodjon. Jelenleg mint­egy 15 ezer főállású oktató mintegy (15 ezer nappali tagozatos (es kb. .1! ezer esti és levelező) hallgatóval foglalkozik (átlagban 4—5 nappali hallgató jut egy oktatóra). Az ok­tatói kar létszáma több területen túlméretezett, szakmai felkészültsége nem mindenütt korszerű. A felsőoktatásban dolgozók bérszínvonala alacsony. Az ebből eredő feszültségeket nem szüntette meg az 1987. áprilisi rendkívüli béremelés. Súlyos helyzetben vannak a fiatal oktatók, akik egzisztenciális gondjaik miatt egyre nagyobb szambán kényszerülnek a pá­lya elhagyására. Megnehezedett az oktatói utánpótlás; a jövedelemkülönbségek miatt a lei­­váló gyakorlati és tudományos szakemberek főállásban nem vállalják az oktatói munkát. Az alacsony bérek kontraszelekciós hatásúak, az oktatók a nevelési-képzési feladatok mel­lett más jövedelemkiegészítő tevékenységek végzésére kényszerülnek. 4. A szocialista értelmiség nevelésének követelményei számos egyetemen nem váltál? az ok­tató-nevelő tevékenység szemléleti alapjává. A felsőoktatási intézmények többsége ma is a ,,szakképzés gyáraként” működik. A képzés túlspecializált, merev formákban zajlik. Az. óraszámok irreálisan magasak, az oktatás alig épít a hallgatók önállóságára. A sok helyen élő konzervatív és autokrata pedagógiai felfogás nehezíti a nevelőmunkát. 5. Az ifjúságpolitikai munka megújításában a pártszervezetek jelentős része nem találta meg | a politikai befolyás növelésére a megfelelő eszközöket. A párt befolyása az ifjúság körében az utóbbi időben érzékelhetően csökkent, egyes intézményekben jelentősen visszaesett. A kedvezőtlen társadalmi változásoknak és a politikai munka gyengeségeinek együttes hatása következtében — néhány egyetemen erőteljesen — apadt a KISZ tagjainak száma, és lelassult a hallgatói pártépílés üteme. 2L_ ----» —

Next

/
Oldalképek
Tartalom