Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1989-05-04
r n Az 19ft 1-os határozat kedvező fogadtatásra talált a felsőoktatásban, a végrehajtást azonban kezdettől fogva bizonytalanság jellemezte. Ebben szerepel játszott, hogy a határozat értelmezésében koncepcionális zavarok keletkeztek. Ez összefüggött a nyolcvanas évek elején a Művelődési Minisztériumban bekövetkezett vezetői változásokkal is. A bizonytalansághoz hozzájárult, hogy a kitűzött célok megvalósításának eszközrendszeréről, a szükséges anyagi források biztosításáról nem született döntés. A felsőoktatási pártszervezetek és az irányító pártbizottságok többsége nem tudott megfelelő szemléleti és cselekvési egységet kialakítani. és nem vált a megújulás fő ösztönzőjévé. A felsőoktatási KISZ-szervezetek következetesen képviselték a felsőoktatás jobbításának ügyét, de végül az anyagi és szervezeti feltételek hiányában kialakuló stagnálás miatt elégedetlenné váltak. 1. Változatlanul alacsony -— nemzetközi összehasonlításban is —- a nappali tagozatú felsőfokú képzésben részt vevő 18—22 éves korú népesség aranya (9—10".n)- Lemaradásunk c téren azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen szellemi potenciál éppen abban az időszakban csökken, amikor erre a legnagyobb szükség lesz. A gazdasági-társadalmi környezet sem gyakorolt megfelelő húzóerőt a felsőoktatásra. Az értelmiségi pályák presztízse, a szellemi munka anyagi elismerése romlott, a munkahelyek számára a diplomás szakember változatlanul olcsó munkaerő maradt; a felsőfokú képzettség, a szaktudás társadalmi felértékelődése nem ment. végbe. 2. A felsőoktatás fejlesztése nem váll a kormányzati munka kiemelt feladatává. A Minisztertanács felsőoktatási fejlesztési programjának megvalósításához szükséges anyagi feltétetek — a folyamatos elvonások következtében — romlottak. A Vb ötéves terv időszakában a felsőoktatásra fordított pénzeszközüket szinte teljesen lekötötte néhány halaszthatatlanná vált rekonstrukció, ami miatt más területeken a működési feltételek szintenlarlnsát nem sikerült biztosítani. Ez a tendencia a VII. ötéves tervben tovább erősödött. A felsőoktatási intézményhálózat leromlott anyagi állapota ma mar az alapfeladatok elvégzését is veszélyezteli. A felsőoktatási intézmények nincsenek felkészülve a népesebb korosztályok fogadására a 90-es évek elején. 3. Az oktatói kar összetételében nem következett be számottevő minőségjavulás. Nem érvényesült az a követelmény, hogy a létszám a szükségletekhez igazodjon. Jelenleg mintegy 15 ezer főállású oktató mintegy (15 ezer nappali tagozatos (es kb. .1! ezer esti és levelező) hallgatóval foglalkozik (átlagban 4—5 nappali hallgató jut egy oktatóra). Az oktatói kar létszáma több területen túlméretezett, szakmai felkészültsége nem mindenütt korszerű. A felsőoktatásban dolgozók bérszínvonala alacsony. Az ebből eredő feszültségeket nem szüntette meg az 1987. áprilisi rendkívüli béremelés. Súlyos helyzetben vannak a fiatal oktatók, akik egzisztenciális gondjaik miatt egyre nagyobb szambán kényszerülnek a pálya elhagyására. Megnehezedett az oktatói utánpótlás; a jövedelemkülönbségek miatt a leiváló gyakorlati és tudományos szakemberek főállásban nem vállalják az oktatói munkát. Az alacsony bérek kontraszelekciós hatásúak, az oktatók a nevelési-képzési feladatok mellett más jövedelemkiegészítő tevékenységek végzésére kényszerülnek. 4. A szocialista értelmiség nevelésének követelményei számos egyetemen nem váltál? az oktató-nevelő tevékenység szemléleti alapjává. A felsőoktatási intézmények többsége ma is a ,,szakképzés gyáraként” működik. A képzés túlspecializált, merev formákban zajlik. Az. óraszámok irreálisan magasak, az oktatás alig épít a hallgatók önállóságára. A sok helyen élő konzervatív és autokrata pedagógiai felfogás nehezíti a nevelőmunkát. 5. Az ifjúságpolitikai munka megújításában a pártszervezetek jelentős része nem találta meg | a politikai befolyás növelésére a megfelelő eszközöket. A párt befolyása az ifjúság körében az utóbbi időben érzékelhetően csökkent, egyes intézményekben jelentősen visszaesett. A kedvezőtlen társadalmi változásoknak és a politikai munka gyengeségeinek együttes hatása következtében — néhány egyetemen erőteljesen — apadt a KISZ tagjainak száma, és lelassult a hallgatói pártépílés üteme. 2L_ ----» —
