Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1960-07-07
r n p , umf k aiezőgazdasag szocio.lista utszervezés.c, 3 tanúnál volt egyben o . legtöbb vita: meg _vcn.aak-G a fejlesztés előfej, tótelei? Nem túlg^ors-o az üteme zés ? Ili lesz a mezőgazdaság gépesítése követkézbobon xol szabaduló Diurűca erővel? Az önkéntesség helyes értelmezése. Osztályiiarg-o a mezőgazdaság szocialista űtssorvezese? Ha igen nogyu-n folytatlaa-cuak ősztalyharcot ooztályazóvetségeteinklcel szemben? Hogyan alakul a kulakolt ellőni osztályharc. vagy feladjuJc—e a kul altok elleni harcot nrvel most őkot is felveszik a tsz — be?^iltalanoson. nehezen értett kérdés volt a Párt Szövetségi politi-nga es az o-sztalyharc formái, módszerei a mi jelenlegi viszonyainkra való alkalmazása. 5»/ t- pár w vezető szerepe, pártogység, kétfrontos harc, revizionizmus. szektansag, hazurisag, tömegekkel való kapcsolat, E kérdések tim-t ^co- lQly. politikai nevelő hatása volt. Néhány helyen kepcsolc&.t Jugoszlávia kérdését a revizioiiizmus témához /tavaly még mcqd^iem minden^ szemináriumon, konferencián foglalkoztak Jugoszlá- ^ viuVwl/, a na c íonal is ta megnyilvánulások is sokkal szórványosabb* rf/flln"b a.f 3^óző években, sőt az idén már a hallgatók maguk cáfoltuk az olyan hozzászólást, amely szerint Erdély visszacsatol,;— Su jelentene hazánkban a. jobb boldogulást, 4*/ A kongioszi;si any.'.g os Hruscsov elvtárs USA és franciaországi Ubjanam^ kapós:.n sokat fogl alkoztak a konferenciák a háború elkurulhccosegonek kérdés evei. Vitatták, végül tisztáztak c békés pclenóves es szocializmusba való 'viszonylag békés utón velő eljuuas íjozcí különbséget, vei mint a békés gazdasági verseny jetöbben^v*^^?11 ^f^örtotték a gyarmatok függetlenségi harcát, i/OuDcn úgy er ouluez oelc, hogy azok egyben szocialista országra' válnak. °° + any',á áe/cs részei jól kapcsolódták a különböző oktauuSl -Ormán egyes tornaihoz, .ti legjobban azonban n gazdaságpolitikai ^ os polgazd. koiaoronciák használt űt fel az eddi.'7 tanultakat a konaresz?2í?Ín^aS ..^vitatásához, Az ipar és mezőgazdaság témJ:tárgyalásánál ból'inu -ÍSS i-?S Felesi viszonyok kötelező összhangjának törvényéit^ ^ ^ °j:; ' iaSlalkoztak az ipar tervezimáival,‘ az ezzel ^bpe^ólatos eletszrnvona 1 al kulasaval, a ZG31 szercpéveljlangöulyoz- 0 'l P^-ULt politikájáén a szó ós a tett ogvsóg ónok jelentőségét/ fent említ ott kérdések/italaiban majdnem mindenütt vitákat váltottak tökröztők^ oi:í 1,or^k^ .másképen merültek fel és . cíó-ó?íctt“á^? p? t1 ÍV<?. ’pr^ozottságat, vagy tájékozatlanságát,a á 011'01^1 Gazdaságtan III. évfolyamán, ahol Johubun némább olomopzo b őséggel rendelkező hallgatók tanulnak V0"Í a^kongresezusi anyagból a párt ós proletárclul. k«1u os « o alyhar ecal xogla lkozó rész mente ráállás - mint ml ■ JwsteMS.-icainialjw._xi. árfolyam, aholOiÜn S-Íct S ttfá’ftV- mg' ix rffÖégíi1,-'’117;'1 clMU ödcrült, liogT a Pol-'.zd. tanulók ^ — cGy rusz-mok kévés fogalma van a marxista J öogna-c.:xoza.sról, Az osztályharcról mechanikus elképzelésibe li. — . m
