Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1963-04-05
r ,, n a harci cél nem egy megvalósult dolog, Ákitor lesz megvalósult, amikor az igenek olyanok"lesznek, hogy az emberek mem is tudnak mást elképzelni, csak szocializmust. A Szovjetunióban volt egy vita, hogy vegyék bele a programba, hogy a "szocializmushoz hó, tehetséges emberek". Hruscsov elvtárs azt mondta, hogy elég ha azt veszik bele, nogy tehetséges, mert ezek a fiatalok már mást úgy sem tudnak elképzelni, mint a szocializmust. Fejlődésében kell az egész kérdést látni. A mi számunkra egy sor dolog nincs elvileg tisztázva. Hogy a szinház igazgatók azt hiszik, hogy azzal mutatják meg, hogy haladók, ha minél merészebben nyugati darabokat mutatnak be, mennél inkább bebizonyítják, hogy minden ami tiszta a mi társadalmunkban az gyanús, mert sematikus és közben nem veszik észre, hogy belementek egy olyan sematizmusba, ami az emberekben csak a rosszat látja. Ez az elvi kérdések nem tiszta látásából fakad. A mi rendszerünk még egy ideig proletárdiktatúra. Ennek 1956.november 4-én a formája más volt, mint 195ö-ban és biztos, hogy 1968-ban más lesz, de proletárdiktatúra lesz és az nem korlátlan szabadságot jelent. A magyar történelemben az iró front olyan széles mint most, soha nem volt. 1945 előtt a kommunisták nem Írhattak, vagy alig Írhattak. 1945 után a jobboldal volt kizárva. Most mindenki irhát Magyarországon, de nem mindent. Ezt becsületesen meg kell mondani* Nem lehet közölni olyat, ami az emberiségbe való hitünket aláássa, nem lehet egyszerűen Nyugattól átvenni mindent. Nem arról van szó, hogy nem engedjük be Nyugatot, de nem lehet mindent beengedni. Nálunk ilyen szemleletbeli problémák vannak. Egy szobrász csinált egy szobrot a csepeli strandra. Ezt a szobrot én el tudnám képzelni egy auswitzi táborhoz. De ő ezt Csepelre tervezte. A kritikusok azt mondták, hogy gyönyörű a szobor, csak a tömegek nem értik. Azt javasoltam, hogy tegyék ki a szobrot és Írják rá a zsűri tagjainak a nevét és aki csinálta, hogy ezeknek tetszik és minden nap bizonyos időpontban a helyszinen adnak felvilágosítást, hogy nekik miért tetszik. Erre azt mondták, hogy inkább nem, mert nem tehetnek ki egy embert a pogromnak. Nálunk gondolat szabadság, alkotási szabadság van. Teljes mértékban azt fest otthon mindenki amit akar, azt gondol és ir amit akar, azt mesél amit akar. De nincs meg az a szabadság, hogy az állam pénzén azt tegyen amit akar. Kb 6 hónappal ez előtt azt mondtuk, hogy az absztraktok nálunk kiállíthatnak. Adunk termet, de nekik leli fizetni a költségeket és nem az állam pénzén. Egyetlen jelentkező sem volt. A Magyar Népköztársaság anyagi erejével sokkal nagyobo felelősséggel kell hogy gazdálkodjanak és nem az a probléma, hogy az alkotás korlátozva van és ezért alacsony a színvonal, hanem túl kicsi a szelekció, túl nagy az igény. Azt hiszem, hogy a döntő problémák nem ezek, hanem ami segíteni fog az ideológiai és kulturális problémánkEH nagy részén, az a tömegek emelkedése lesz. Eldönti a mi egész emelkedésünket az általános iskola színvonalának emelése, a TV, rádió, sajtó színvonalának emelése.Miután itt a folyamat egészséges, úgy gondoljuk, hogy ezeket a problémákat ki lehet küszöbölni. Azt szeretném még felvetni a szovjet vitával kapcsolatban, hogy nálunk ez egyoldalúan tükröződik. Olyan jelenségekre>gondolok, hogy a Jevtusenkónalc amikor megjelent a Sztálin örököseinek cimü verse, a már másnap ki volt szedve. De amikor megírta a Taknyos fasiszta cimü versét, az csak 6 hónap múlva jelent mego Voltak elvtársak, akik azt kérdezték, hogy változott-e a Sztalin-értékelés? Állítom, hogy nem változott meg. Sztálin életének egy bizonyos időszaka pozitív volt, bar amikor működését elkezdte, Leninnek voltak aggályai, hogy elvtársaihoz kíméletlenül durva. Hogy ezeA kicsiráztak a hatalom körülményei között és ezzel visszaéltek és hogy súlyos bűnei vannak. Ez volt az értékelés. Ez nem más most sem. Ezt a kérdést is komplex módon kell nézni, nem egyoldalúan. Elmondtam néhány olyan problémát, amit fel tudnak az elvtársak használni a viták pozitív perspektivájánoz. A gazdasági problémáknál a világszínvonal eléréséért folytatott harcot, az egész nemzetközi helyzetnél a bonyolultságot és előrehaladásunkat kell látni. Itt arra kell gondolni, hogy 50 éve, nogy a szocialita forradalom győzött, azóta 50 millió emberre terjedt ki és ezt kell látni. A belpolitikában mindenki maga I __ _____4 ... _ » ______ . .__________________________________ ___________________________—.............. ■- ■ • y—ippwi^pp ^ »
