Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1982
r n- 5 -- A társasági üzlet-, ár-, piacpolitikát az iroda előterjesztése alapján a társaság tagvállalatainak vezetőiből álló Igazgató Tanács dönti el. Ez az Igazgató Tanács fogadja el az iroda vezető személyét. Látható tehát, hogy az adott termékcsoportra kialakítandó üzletpolitika fontos kérdéseiben a társaságban résztvevő iparvállalatok vezetői, döntési jogosultságot kaptak. A külkereskedelmi vállalatok döntő többsége úgy fogalmaz, hogy a társasági kapcsolatok és az irodák működése előrelépést jelent a termelők ás a külkereskedelem kapcsolataiban. A tapasztalatok melyet a legtöbb esetben a termelőkkel közösen is értékeltek, jók. A leglényegesebb előrelépést a társasági forma az információáramlás meggyorsulásában, szélesebbkörü kibontakozásában ós abban hozta, hogy az adott termékkörrel foglalkozó külkereskedők érdekeltsége a termelő érdekeltségéhez kötődik, és az egész külkereskedelmi vállalat érdekeltségé ől csaknem függetlenül, közvetlenül kapcsolódik a termelőhöz. Természetesen ezek a szervezeti formák sem tudták feloldani a népgazdasági szabályozókból adódó ellentmondásokat I azt a kérdést, hogy a külkereskedelem,ha teljes exporton vagy importon 'realizálható bevételét kockáztatja is, a szóbanforgő összeg az áru értékének csak marginális százaléka /0,3-5 %/, ami nem változtat azon a tényen, hogy az áru forgalmi kockázatainak döntő többségét a termelő viseli. Ez tulajdonképpen nem szervezeti kérdés, de a jól működő társaságoknál is időnként gond. Csak a szóbeli beszélgetőseken hangzott el, de kétségtelenül probléma, hogy a társaságban összefogott termelővállalatok,ha a jól fizető piac egy adott időszakban nem korlátlan, tulajdonképpen egymásnak is konkurrensei. A társaság annyiban ) jelent előrelépést ebben a kérdésben, hogy szervezet módot nyújt az ilyen problémák megtárgyalására és valamilyen módon közös álláspont kialakítására. ‘ÍJ A szükségképpen ütköző álláspontokul-főleg ha nem egy-két körű, hanem 5-6 vagy több vállalatról van szó - egyeztetós ós a közös döntés meghozatala ilyenkor értelemszerűen idő-, ós munkaigényes feladat, és ebben a külkereskedelmi vállalatnak és esetenként a társaság ipari elnökének kell az egyeztetési munkát magára vállalnia. A megkérdezett vállalatok nem mondtak a témával kapcsolatban kriti] kai megjegyzéseket, de a tapasztalat alátámasztja, hogy az ilyen problémák megoldásában ^a külkereskedelmi vállalatoknak minden diplomáciai érzékükre szükségük van. *1 L - s ~ i I
