Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1957-03-19
A. c. z é 1 György elvtárs: A vitának a legkülönbözőbb hozzászólásaiból egy főkérdés derült ki, hogy az ország összes pártszervezeteiben foglalkoznak a proletárdiktatúra kérdésével. Ott kezdem, hogy egészséges folyamat indult, ós jó hogy már itt tartunk. Hogy nem arról van szó, hogy március 15-én ép bőrrel kerüljünk haza, - hogy MŰK nélkül zajlott le, ez jelentős eredmény. Hála a belügyi, állami, karhatalmi szervezeteinknek, minden úgy történt, amire az elvtársak közül jőnóhányan nem számítottak. Nem értek egyet azzal, aki azt mondta, hogy nem érek rá apró kérdéssel foglalkozni, hogy egy vállalatnak milyen legyen a szerepe. Vitával kezdem. Vitatkozom elsősorban mint egyszerű ember a párt két ideológusával. Az egyik Révai elvtárs, aki nincs itt, a másik Molnár Erik elvtars, aki itt van.-\ Az elvtársak nem helyesen értékelik Révai elvtárs cikkét, roszszul fogták sokan fel. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy ami a Nópszabadság-ban megjelenik, ahhoz igazodunk. A Népszabadság a párt platformjáról beszél, hozzászólnak és elmondják véleményüket. Meg kell szokni ezt és nem úgy kell olvasni, mint egy szentirást. Meg vagyok győződve arról, hogy Révai elvtárs cikke hozzásegíti a pártot, hogy tisztább helyzetet lásson, a hozzászólások százai, levelek igazolják ezt. Ilyen kérdés, amivel minden kommunista egyetért, e célkitűzés, ami elvi tisztaságot akar a pártban. Vitatkozni lehet és vitatkoznak is j <5 néhány a n egyes tételeivel és nemcsak a cikkben ami benne van, hanem azzal is ami kimaradt belőle. Egyetértünk abban, hogy a revizionizmustől a fegyveres ellenforradalomig egyenes ut vezet, de nem lehet egyetérteni azzal, hogy nem látta azt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt milyen nehéz körülmények között állott talpra és nem látta, hogy nőm véletlen, hogy csak szakaszokban tudtuk felölelni az egész kérdést. Még december 11. és 12-én kétnapos általános sztrájkot tudtak csinálni. Megverték azt, aki 2. és 3* óra között az utcán volt. Csepelen provokációkat szerveztek, vidéken ugyénugy. Nem beszél arról, hogy a MDP miért nem vette fel a harcot a revicionizmussál és a többi elhajlókkal. Mert ezt a talajt a Rákosi-féle idők teremtettek, mert nem volt meg a bátorságuk komolyan leszámolni a saját híveikkel. Nem beszélt arról sem, hogy a proletárdiktatúrával kapcsolatban a kínai párthatározat 2 fő pontra osztja a kérdést. Révei elvtársnak igaza van, hogy az MSZMP nem értékelte ki az elmúlt 12 év eredményeit. Ennek eredménye nemcsak a felosztott föld, nemcsak az államtulajdonba vett üzemek, hanem több, amiről keveset beszéltünk. Pl. az ifjúság kérdése. Hogyan élt a magyar ifjuságtégen, hogyan élte!: elődeik, a Horthy-idők ifjai. Ezek nem szórakozást, élelmet, ruhát, fizetést kaptak, hanem mindenért nekik és szüleiknek kellett fizetniük. 1 , r----ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ft l__________________________________________________ *41 2ra _ ___ . _ ____. ... _______ ___ — -___"___ r n • X V
