Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1975-01-09
r ' i 8 bérszínvonalát és a legttsebb fejlesztés Is 2 VVTt sajlt erőbél oldották meg az 1972 novemberi KB tatá:tótat 9J • ve gé’n a magas- és mélyépítő Aé^pLrttl mitr a szakiDari munkásoké a 33 ezer forintot evente. n „ ré # TM, réct s/tatefin, mint a kémUves, ács, vasbetonszerelé, az emelkedes mértéké az átlagos szakmunkásbérét is meghaladja (9-12 %). 1973 január 1. töl megszűnt a nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolata néhány iparágtan, pl. szénbányá,v“' lac szabták meg a bérfejlesztés évi ütemét . Kísérlet celjaből kerületünk i vallalata a korábbi átlagbér-szabályozás helyett, a bértBmeg-szabályozas rendszerere tért at (Kavicsbánya Vállalat, üvegipari Müvek, Magyar Hutéipar). Tapaszmlatalnk szerint a bértömeg-gazdálkodás a műszaki fejlesztés és a letszam-gazdalkodas hatékony ösztönzőjének bizonyult, előnyei különösen érezhetők a dinamikusan fejlődő vállalatok esetében. Munkaerőpolitikánk célul jelölte meg az alkalmazotti létszám helyes arányainak kialakítását is. Ennek a határozatnak az értelmezése nem megfelelő es nem egységes, mert több helyütt a munkáslétszámot meghaladó aranyban nőtt az alkalmazotti létszám. Több vállalat igényli, hogy a felsőbb szervek csökkentsek es egyszerűsítsék az adatszolgáltatási igényeiket. A kerületi vállalatok már korábban is, de a KB 1971. decemberi határozata óta erőteljesebben foglalkoznak az üzem- és munkaszervezéssel. Hiba, hogy a közpónti határozatok alapján készitett szervezésfejlesztési tervek - konkrét formájukbana IV. ötéves terv időszakára vonatkoztak, de csak esetenként határozták meg hoszszabb időszakra a feladatokat. így a vállalati szervezésfejlesztési elképzelések többsége nem fogta át az adott egység teljes tevékenységi körét. A hatékonyságot csökkenti, hogy ezek a tervek nem komplexek és célra irányítottak. Kevés az olyan tízem- és munkaszervezési terv, program, amely tartalmazná, hogy a tervezett intézkedések milyen mérhető eredményt adnak, mennyiben járulnak hozzá a vállalati hatékonyság növeléséhez. A vállalati üzem- és munkaszervezésre hozott határozatok végrehajtásában az ÉVM vállalatai közül a kerületi építőipari vállalatok élenjárnak. A tárcaszinten országosan kijelölt 9 vállalat közül négy a kerületünkben található (22. AEV, 31. ÁÉV, ORSZAK és Mélyépítő Vállalat). A szervezési munkában első helyen szerepel a nagy értékű termelőberendezések ésszerű kihasználására való törekvés. Ezt indokolttá teszi az a tény, hogy a vállalatok többségében a termelőberendezések (gépek, gépjármüvek) kihasználtsági foka az optimálisnál jóval alacsonyabb. A helyzet javítása érdekében több vállalatnál, igy pl.:- a 22.sz. ÁÉV-nél megkezdték az építőipari gépek több műszakos üzemeltetését;- az Üvegipari Müvek több gyárában különböző munkahely-szervezési megoldásokkal nagymértékben sikerült növelni a technológiai sorok átbocsátóképességét. A kereskedelemben és vendéglátóiparban is tettek intézkedéseket. Fejlesztették a belső irányitási rendszert (Centrum Áruházak); a szállitásszervezést a helyi és az országos hálózatban (Férfi- és Fiuruha Nagyker. és a Divatáru Nagyker. Váll.). A helyi és vendéglátóipari egységekben változatlanul súlyos gond a személyi feltételek biztosítása. Ezt a 44 őrás munkahét bevezetése sem enyhítette, mert változatlanul több a kilépő, mint a kereskedelmi hálózatban elhelyezkedők száma. I I I ^ I 1 * 1 I '*tv "0 re , "re >00 s 0 "re" 4 INI * * ^ [ J. ^: . -te. ré. ---- . ... . .. to— J ---
