Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1975-01-09
*i wmmm I ! I 9 Az államigazgatásban és a pénzintézetekben 1973-ban áttértek a 44 őrás munkahétre. Az uj munkarend bevezetése nem okozott különösebb gondot. Az eredmények összességükben is csak kezdetiek. Jobban ki kell aknáznunk a jövőben azokat a lehetőségeket, amelyek az ésszerűbb üzem- és munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban, a belső szervezettség javításában rejlenek. A termelőberendezések jobb kihasználása pedig fejlődésünk egyik legnagyobb tartaléka. Kerületünkben a kongresszusi munkaverseny kezdeményezője - még a felhívás megjelenése előtt három külkereskedelmi vállalat volt (Ferunion, Metrimpe* Chemolimpex). A felhívás után a kerületi gazdálkodó egységek 90 %-a kapcsolódott be a munka versenybe, a termelő ágazatokban dolgozó vállalatok és szövetkezetek részvételének aránya megközelíti a száz százalékot. A versenyvállalások a következő néhány fontosabb célkitűzés köré csoportosíthatók:- a munka termelékenységének növelése,- önköltség csökkentése,- a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javítása,- a termékek minőségének javítása,- a dolgozókról valő fokozottabb gondoskodás. A vállalati felajánlások általában az éves tervekre épülnek és az ágazati sajátosságoktól függően az éves tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére irányulnak. Egyes helyeken tapasztalható a felajánlások formális jellege. 'I 1 A lakossággal közvetlenül kapcsolatban lévő, elsősorban belkereskedelmi vállalatok dolgozóinak elsőrendű célja a vásárlók igényeinek jobb, színvonalasabb kielégítése, olyan körülmények teremtése, amely a lakosság vásárlási gondjait enyhiti, a vásárlásra fordított időt rövidíti. A korábbiakhoz képest sokkal határozottabb a gazdasági vezetés részvétele, irányitő szerepe, a verseny szervezésétől kezdve, a végrehajtáson keresztül az értékelésig. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyes vállalatoknál a középszintű gazdasági vezetők egy részénél hiányzik a kellő intenzitású részvétel. A kerületben 1298 brigád tevékenykedik. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyre történt felhívás után közvetlenül 76 uj brigád alakult, olyan területen is, ahol eddig még nem szerveztek ilyen közösséget (pl. egyes külkereskedelmi vállalatoknál). A szocialista brigádok vállalásai zömmel gazdasági-termelési jellegűek. Az egyéni vállalások elsősorban a szakmai-politikai képzésre, a szocialista közösségi szellem megteremtésére irányulnak. Nagy jelentősége van annak az összefogásnak, amely egyes kerületi szociális és kulturális létesítmények építésében, a kommunista szombatokon tapasztalható. A kongresszusi munkaverseny-mozgalom élénkségét sok helyen fokozza a fiatalok aktivitása. Több vállalatnál kiemelkedő a fiatalok, az ifjúsági brigádok és a KISZ-szervezetek tevékenysége. A pártszervezetek aktivitása a versenymozgalomban megélénkült és örvendetes, hogy ehhez az aktivitáshoz helyes módszereket is találtak. A pártszervezetek úgy foglalkoznak a munkaversennyel, hogy nem csökkentik a helyi gazdasági vezetés és szakszervezet szerepét. Most elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista munkaver-II ; 5? . ff- ' - - ■ — — te— ~ .... —— — ----^ —
