Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1975-01-09

7 Sajátos, hogy a gépjármüközlekedési vállalatoknál a beruházási lehetőségek csökkenése a gépjármüvek felújítását és ennek költségnövekedését eredményezi. A fokozott mértékű - tulajdonképpen gazdaságtalan - felújítás végsősoron lehetővé te­szi az uj kocsik beszerzésének időbeli elhalasztását. Ugyanakkor a vállalatok - töb­bek között a Volán 1. - nagy erőfeszítéseket tesznek a felújítás nélküli gépjármű­­üzemeltetésre. Gazdaságpolitikai céljaink egyre erőteljesebben megkövetelik, hogy a ha­zai termékek árarányainak javításával jobban kell közelednünk a világpiaci árará­nyokhoz és a tényleges ráfordításokhoz. Ennek ellenére ismeretes előttünk, hogy a párt és a kormány az árszínvonal viszonylagos stabilitására törekedett. Ez nyilván­valóan úgy volt lehetséges az eddigiekben, hogy a tőkés piacokon végbemenő és most már huzamosabb ideje tartó nagymértékű áremelkedést nem engedtük érvénye­sülni a belföldi fogyasztói árakban. Nem kell külön magyarázni, hogy ennek érdeké­ig ben a költségvetésnek folyamatosan jelentős támogatást kellett nyújtania. ff '■ , . !} A kerületi vállalatok és szövetkezetek a párthatározatoknak megfelelően i­­gyekeztek szolid árpolitikát folytatni és sok helyes kezdeményezésük volt négy év alatt. A kerületi kereskedelem pl. határozottan törekedett az olcsó cikkek válasz­tékának bővítésére, sőt részleges és időszakos árleszállítást is gyakran hajtott vég-1 re. Ezek az intézkedések mégsem tudták a korszerű és egyben drágább - néha in­dokolatlanul importált - termékek árszinvonalemelő hatását ellensúlyozni. Mindezek mellett bizonyos áraránytalanságok elkerülésére néhány cikk előállítási költségénél jóval alacsonyabb áron kerül forgalomba. A ruházati kereskedelemben a vállalatok bővitették a választékot az ala­csony árfekvésű cikkekben. Az 1972. évi novemberi KB határozat után még inkább törekedtek arra, hogy a realizált nyereség forrása a növekvő forgalom és a költ­ségek csökkentése legyen. : A kormány viszonylagos árstabilitásra vonatkozó határozata végrehajtását i kerületünkben két alapvető tény nehezíti:- A kereskedelem technikai felszereltsége nem elég korszerű, ez fékezi a forgalom volumenének növelését. I j , , , ,- Az ipar és a kereskedelem együttműködésének problémai. I A kedvező árpolitikai intézkedések ellenére indokolt volt az árellenőrzés fokozása központi és vállalati szinten egyaránt. Életbe léptek az árkalkuláció jog­it szabályai és dolgoznak a szerződéses árak rendszerének megvalósításán. A belső ellenőrzés és árellenőrzés hatékonysága javult. A belkereskedelemben nőtt a bolti ellenőrzések gyakorisága, módszerei pedig korszerűsödtek. ’ 1 Ismeretes, hogy a párt és a kormány életszínvonal-politikája az elhatáro­zott program alapján megvalósult. Központi intézkedések növelték az építőipari és | közlekedési dolgozók, a pedagógusok, az egészségügyi, igazságügyi és egyes kultu-I rális intézmények dolgozóinak bérét. A legjelentősebb munkáslétszámot foglalkoztató kerületi építőiparban a Mi­nisztertanács határozata alapján a szakmunkások és művezetők bérét minimálisan 6,5 %-kal, a segédmunkások és betanított munkások bérét pedig minimálisan 3 %­­kai kellett emelni, A határozat előírta, hogy kivétel nélkül minden munkás és művezető része­­jj süljön a béremelésből. Kerületünk tiz vállalata közül hat vállalat 3-4 %-kal emelte ^ i — I 43' HBf

Next

/
Oldalképek
Tartalom