Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1972-10-05

r “ i- 8 -Van gond a testületi és szakigazgatási szervek együttműkö­dését illetően s nem ugy, hogy megvannak-e a szubjektív emberi együttműködés feltételei* Meg vannak általában, vi­szont arányaiban már ugy alakult a dolog, hogy a szakigaz­gatási szervek, a reform következtében a tudománypolitika irányelveinek uj céljai megvalósítása érdekében rengeteg új folyamatot kellett elindítsanak, tehát többletmunkát kellett napirendre tűzni. Ugyanakkor az 197o.március 1-i állapothoz mérve, - amely elméleti modell volt - a testü­leti apparátus olyan mértékig megterhelődött olyan munkákkal hogy fel lehet tenni a kérdést: mi különbség van a testü­leti apparátus és szakigazgatási munkák között. Semmi, lé­hát e tekintetben a feladatok helycseréje semmit nem vál­toztatott. Ezt tudomásul kell venni és a konzekvenciát le kell vonni. A vezetőség miért nem vetette fel a problémákat? A népgaz­daság helyzetét ismerjük a létszámnöveléssel kapcsolatban. És, ha Faluvégi elvtárs engedélyez is létszámnövelést, pld. . egy 30-as létszámot hova helyezzük el? Közismert, hogy az Akadémia Hivatalának elhelyezése rendkivül rossz, korsze­rűtlen, évtizedekkel elmaradott és sokági nem is tudunk áj székházat épiteni. Tehát ilyen helyzetben vagyunk mi mint pártvezetőség. Optimális esetben is ez 10-15 év kér­dése. Nem könnyű megoldani, sőt még a kérdés felvetésének a rendszerében való beilleszkedése sem könnyű. Mégis funk­cionál a testületi apparátus is. A tudománypolitikai irányelvek céljait, feladatait nagyon sok struktúrában lehet megoldani. De nem az a lényeg,hogy most a struktúrának szerkezeti gyengéit élezzük.Az új re­formban kellene értelmes embereknek értelmes feladatokat, egy aránylag értelmes apparátussal értelemszerűen megolda­ni és át kell lépni a struktúra nehézségeit. Berényi elvtárs kérdezte, hogy a J. oldalon szereplő megál­lapításokat, az emberi megrázkódtatásokat átvészelte-e az apparátus. Ezek sok más kérdésre is némi magyarázatot adtak. ^Italában véve azt hiszem, hogy igen. A megrázkódtatás kü­lönösen az első félévben ereztette hatását. hz Akadémia hivatala - 1949-ig visszamenve - lényegében 20 éven keresz­tül egy adott hivatali rendszerben, hivatali közösségek­ben végezte munkáját. Ezek a közössegek, csöpörtök - 6-I0 es létszámmal - egyik napról a másikra szétrobbantak. Ez^ szinte kivétel néíkül mindenkinél jelentett emberi problé­mát: a vezetőknél épp ugy, mint a beoszt ott almái. Nálam is például, hogy nem azokkal a megszokott, megszeretett kol­légákkal dolgozom, akikkel 10 éven keresztül dolgoztam. A másik, hogy felmerültek a bizalom kérdései is, különösen a hivatalt vezető garnitúrában, hogy most az állami vezetés, a felsőbb pártvezetés - KB illetékes osztályai, ugyan olyan bizalommal várja-e a szolgálatainkat, © munkánkat, vagy pedig szó lesz valamiféle őrségváltásról. Ez kb. 6-8 elvtársnál volt különösen probléma. hz a valóságban azonban nem voltolyan súlyos, mint gondoltuk. Azóta né­hány esetben személyi változtatás is történt nagyon ko­moly, konkrét hátterekkel. L ff _ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom