Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
■■ /■ 4 pH5-j|S ■ ;■ ' TMb— f ,u I myíwt ■yff\ > —- 10 -•' A trösztöknél és az országos vállalatoknál az egy főre eső termelési érték mutatója elég eltérően alakult. Három vállalatnál a szinvonal az 1967. évinél magasabb volt, négy vállalatnál alacsonyabb, egy vállalatnál pedig az 1967. évivel azonos. A tröszthöz tartozó vállalatok heterogén jellege és az áruféleségek nagy száma miatt ebből az adatból a termelőmunka hatékonyságát megítélni igen nehéz, de az leszögezhető, hogy kedvezőtlenül hatott a termelékenység alakulására a bérszínvonal-gazdálkodásnak létszámlazitó hatása és a szezonmunkák időszakára megfelelő létszám visszatartása. A vállalatok általában szerény mértékben (1-3%) emelték a bérszintet a bázis-bérszínvonalhoz viszonyitva. Az adatokból az tűnik ki, hogy a fejlesztés elég egyenletesen oszlott meg a munkás, a műszaki, illetve adminisztrativ kategória kö- te zött. A mérlegek hiánya miatt ma még nehezen ítélhető meg, hogy az 1965, illetve 1966. évi bázison elkészített vállalati árkalkulációkban számításba vett nyereséghez képest az 1968. évi többletnyereségből mennyi a magasabb teljesítménynek és a gazdaságosabb munkának, es mennyi az arkalkulaciókban szamitasba vett nye reség-tulbiztositásnak és tartalékolásnak tulajdonítható arány. (Egyes vállalatoknál, például az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnél, feltehetően jelentős szerepe van a kedvező exportértékesítésnek is.) Az adatok szerint valamennyi vállalat, tehát azok is, amelyek az 1967. évinél kisebb termelési értéket értek el, 1968-ra előirányzott nyereségüket elérték, illetve jelentősen túlteljesítették. Az Állatforgalmi és Hus-^ ipari Trösztnél a tervezett 333 millió forintos nyereség helyett a tényleges előreláthatóan eléri a 617 milliót, a Baromfiiipari Országos Vállalatnál a tervezett 124 millió helyett 230 millió, A Magyar Állami Pincegazdaságnál a tervezett 220 millió helyett 350 millió, az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél a tervezett 820 millió helyett 1.312 millió forint a várható nyereség. Ennek megfelelően növekszik az elért ^ nyereségnapok száma is; az Allatforgalmi es Húsipari Trösztnél 31, 9 nap (22,1), a Tejipari Vállalatnál 22, 5 nap (12,1), a Gabona Trösztnél 25 nap (11,1), a Baromfi - ipari Trösztnél 28 nap (12,1), a Magyar Állami Pincegazdaságnál 30 nap (23,6), a Hűtőipari Országos Vállalatnál 12 nap (7), az Országos Kőolaj- és Gazipari Trösztnél 19, 4 (19, 8) nap, az Aknamélyitő Vállalatnál 18 nap (15,1). A zárójelben az 1967. évi nyereségnapok szerepelnek. Ami az egyes kategóriák részesedését illeti: az I. kategóriában a részesedés 17,7 és 39,1 között változik (a Hűtőipari Országos Vállalat, illetve a Magyar Állami Pincegazdaság), a II.kategória részesedése 11,1 és 24,4% között változik (ugyanaz a két vállalat) és a III. kategóriában 3, 3 és 7, 3% között (ugyanazon két vállalat képviseli itt is a két szélsőséges értéket). Általában az I.kategóriába tartozó vezetőknél az esetek többségében a személyi jövedelmek 1967-hez kepest kisebb mértekben nö vekednek, sőt egyes helyeken csökkenés is lesz. A II. kategóriába tartozó középvezetők személyi jövedelme általában eléri az 1967-es szintet, de itt inkább a növekedés a jellemző. A III.kategóriába tartozóknál általában a személyi jövedelmek növekedésével lehet számolni. ! j 'ŰlSíifeál Itt’;**? *vf5í$ t — —■— —— -I fefl 1 , ‘fi i , 111 m 1...111.1 >. ! I 8 Ü S , a .... fii 1: I I ? I fi 1 1 11 é j
