Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
50%-át érték el. A tőkés lemaradás fő oka, hogy a vállalatok sem árban, sem szállítási határidőben nem versenyképesek. A termelékenység alakulása a kerületi nyomdáknál a különféle termelékenységi mutatók szerint mind az 1967. évhez, mind a tervhez képest általá ban kedvező volt, bár pontos értékelésüket az árváltozások megnehezítik. A * kerületi nyomdáknál az induló árakhoz viszonyitva az anyagárak lényegesen nem változtak, kivételt képeznek ezalól az importanyagok árai, elsősorban az életbeléptetett vámok miatt. A nyomdák általában a nyomdaipari árszabás támpontárai alapján dolgoztak, deazokat a lehetséges mértékben felfelé nyomták. A könyvkiadók jelentéseif'afroía vállalatoknak hatósági megkötések közötti mozgó, illetve szabadáraik voltak, ott az év során áremelkedés jelentkezeti (Kossuth Nyomdánál a hatósági áraknai 2, 7-2, 8%-os, a szabad araknál 11 12%-os áreltérés, illetve felár; a Révai Nyomdánál a támpontárhoz képest 5%-os felár). Az 1968. évi bérszint a nyomdáknál egy szerény, 2-3%-os szinvonalnövekedést mutat. A bérnövekedés zöme, a nyomdák egy részénél 100%, az alapbérnövekedésre jutott. A vállalatok nyeresége nem egyenletesen oszlik meg, mig a Kossuth Nyomda és a Pénzjegy Ny randa az 1967-ben elért nyereségnapokat 1968-ban nem éri el (teljesítés 92,3, illetve .60,4%), addig az Akadémiai Nyomda 1967- hez képest 28, 2%-kal, a tervhez képest 20%-ka i, a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat 1967-hez képest 93, 7%-kai, a tervhez képest 47,6%-kal, a Révai Nyomda pedig az 1967. évi nyereségnapokhoz képest 43, 3%-kai, tervéhez képest 47, 2%-kal több nyereségnapot ért el. (A Kossuth Nyomda is tervéhez képest 38, 4%-kai növelte a nyereségnapok számát.) A nyereségnapok száma általában a 30 felett van, a Révai Nyomdánál 37,4 nap, a Pénzjegy Nyomdánál pedig 29 nap. tt . Ami az egyes részesedési kategóriákat illeti, a szóródás az egyes nyomdák szerint igen nagy. Az I.kategóriába tartozók körülbelül a béralap juk 30-40%-át kapják meg (legalacsonyabb a Felsőoktatási Jegyzetellátő Vállalatnál - 24,8%-os, legmagasabb az Akadémiai Nyomdánál - 43, 8%-os arányszám). A II.kategóriába tartozók az éves béralapjuk 20-26%-át. kapják meg. (Legalacsonyabb a Felsőoktatási Jegyzetellátő Vállalatnál - 15,4%, legmagasabb a Révai Nyomdánál és az Akadémiai Nyomdánál - 26%.) A III.kategóri ába tartozók béralapjuk 6-8%-át kapják meg, legalacsonyabb a Felsőoktatásig Jegyzetellátónál (4,6%), legmagasabb az Akadémiai Nyomdánál (8%). Az 196/hez képest a várható jövedelemváltozások az I.kategóriánál kb. 15%-os, a II.kategóriánál kb. 12%-os jövedelememelkedést mutatnak. Ami a nyereség fő forrásait illeti,'• igen eltérő a helyzet. A jelentések szerint az Akadémiai Nyomdánál szerepet játszik az egy órara eső termelési érték kedvező alakulása, a Kossuth Nyomdában a nyereség növekedésében jelentős szerepet játszott a kedvező árfekvésű szocialista export és a //te* 1 I _ I 23 l
