Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
• :«:'#f / ' ‘íl/fá I in vámwÉ&ám \M$PHtr/'o «%fl ■ «V 1 - | Y;áSíS5|| MLL/Lí' ' ■'YYYWYi \7%:í.'fefeY111$- 2 -M ';‘ Hl A vállalatok nagyon eltérő arányban használták fel a béremelést alapbér, illetve mozgőbér emelésére. A szélsőséget az egyik oldalon a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat, a Takaritó Vállalat, a Mértékutáni Szabóság képviseli, amelyek a teljes bérfejlesztést alapbéremelésre használták fel, a másik oldalon áll a Díjbeszedő Vállalat, a TEMAFORG Vállalat, amelyek a teljes bérszinvonalnövelést a mozgőbér növelésére használták fel. » Az előzetes adatok szerint a kifizetett nyereségnapok száma 1968-ban az 1967. évhez képest 64, 2%-kal, a vállalati tervekhez képest 17,2%-kal lesz magasabb. A vállalatok az 1967. évi 18, 7 napos átlagos nyereséggel szemben 1968-ban 30, 7 napot tudnak biztosítani. tó Ami a kategóriák szerinti nyereségmegoszlást illeti, az I. kategóriában kb. az éves béralap 40%-át, a II. kategóriában a béralap 24, 6%-át, a III. kategóriában a béralap 7, 4%-át tudják kifizetni. A fentiek átlagos adatok. Vállalatonként vizsgálva a nyereségnapokban a legmagasabb eredményt a Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat (52 nap), a Művészi Kézműves Vállalat (44,4 nap), a TEMAFORG Vállalat (42 nap), a Fővárosi Vízmüvek (31 nap) éri el. A legjobb eredményt elérő vállalatok között vannak olyanok, mint a Talajerőgazdálkodási Vállalat, amely viszonylag jelentős összegű állami szubvenciót is kap. A vállalatok erősen heterogén jellege miatt nehéz általános következtetést levonni a nyereség fő forrásairól. Egyes esetekben szerepet játszott az árak emelése, a termelővállalatoknál az állami visszatérítés, illetve a szubvenció, de a nyereség forrásai között kell megemlíteni a gyártmányösszetétel kedvező irányú alakulását, a minőség javulását, különféle műszaki és szervezeti intézkedések végrehajtását és a szolgáltató vállalatoknál a szolgáltatás-összetétel gazdaságos irányban történő eltolódását. A vállalatok a tervezettnél alacsonyabb létszámmal érték el a tervezettnél magasabb termelési eredményeket. Ez nemcsak tudatos munkaerőgazdálkodás következménye volt, hanem annak is, hogy a vállalatoknál 1968-ban a munkaerő- ' vándorlás mintegy 50%-kai növekedett. Az év során a helyiipari vállalatoknál mind szakmunkásokban, mind segédmunkásokban jelentős munkaerőhiány volt. 2./ A kerületi nyomdák 1968. évi tevékenysége A jelentés öt nyomda (Akadémiai Nyomda, Felsőoktatási Jegyzetellátő Vállalat, Kossuth Nyomda, Pénzjegy Nyomda, Révai Nyomda) adatait tartalmazza. A kerületi nyomdák 1968-ban az anyagmentes termelési értéket számítva 28,8%-kal termeltek többet és a vállalati programokat 9,7%-kal teljesítették túl. Kedvezően alakult a vállalatok globális exportteljesitése is, ez mind az 1967. évi eredményeket (14, 5%-kai), mind a vállalati programot (40, 3%-kai) túlhaladta. Ami a tőkés exportértékesítést illeti, 1968-ban csak az 1967. évinek ^_______ff_____ j I ..' i j__4 rón 1.. PH_*_ __^ j_v? ‘ *____YV Y ‘ 5_?_...!........ rófe fel ..___...... Y
