Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-02-03
í ' • ' ' 'f K i 1 I ;-2-. A KB. 1964. óvi határozata alapján kerületünk lo legnagyobb építőipari vállalatánál önnálló Pártbizottság alakult.A megválasztott pártbizottságok munkája sokat fejlődött, megnövekedőtt a pártszervezetek tekintélye, rendszeressé vált a belső pártélot, emelkedett a pártvezetés színvonala, javult a pártszervezetek gazdaságszervező és politikai nevelő munkája. Pártszervezeteink elmélyültebben foglalkoztak a határozatok vlgreliaj tusával, tovább javult a pártépités és a kádermunka is. Pártbizottságunk megítélése szerint helyesnek bizonyult a nagy ; vállalatok pártszervozetőinek koordináló jogkörrel való felruházása. Lehetővé vált a vállalat összes munkáinál az egységes gazdaságpolitikai irányelv megvalósítása. Pártszervezetein!: a gazdasági munka területén is megkövetelték a párttagság személyes példamutatásáte Az alapszervozotok ós a pártcsoportok résztvettek a termelést elősegítő -szocialista brigádmozgalom, szocialista munkavorseny, KIM, KIT, és Szakma Ifjú Mestere- mozgalmak szervezésében. Javult pártszervezeteink együttműködése is. Például a 23..sz. ABV. Pártbizottsága a gazdasági feladatok eredményes mogoldada érdekében kooperációs tárgyalásokat folytatott az 7 ittetőkkel és a tervezőkkel és velük több esetben szocialista szerződést kötött. 0 Partszervezeteink gazdaságszervező, sogitő ós ellenőrző munkája mellett a politikai nevelő munka háttérbe szorult. Ezen a területen az ideológiai irányelvek vitája változásokat hozott. A területen folytatott viták több tisztázatlan gazdaságpolitikai kérdésre magyarázatot adtak, Pártszervezeteink az építőipari dolgozók tudatformálását és nevelését az objektív gazdasági problémákkal együtt kívánják megoldani. Építőipari dolgozóink kifogásolták a vállalaton belüli fogyatékosságokat, de azok alapvető megoldását felső intézkedésektől várják. Azonos nézet tapasztalható az építőipari határozat végrehajtása területén is, mely nem adott^Útmutatást a vállalatok vezetői részére'. Pártszervezeteink erőfeszítései a határozat végrehajtása érdekében nem jártak kellő eredménnyelj mert a határozat végrehajtása már tárca szinten elakadt. Az intézkedések túlzott felülről varasa bénította az öntevékenységet es megakadályozta a vállalati kezdeményezések kibontakozását'. Párttagságunk egyrészo az építőipari határozat végrehajtása körüli Öp^a-vonaból negatívan itéli meg az egész népgazdaság helyzetét. Több vállalatunknál a párt vezető szerepét a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők kapcsolatán belül keresik. Pel ós alárendeltségi viszonyról beszélnek, felvételek, elbocsájtasok, kinevezések, fizetés— emelosck, jutalmazások ós kitüntetések körül vitatkoznak, A vita során kialakult szembenállás akadályozza a párt és gazdasági vezetők közös munkáját. Az idősebb kommunisták ogyrészének az,a nézete, hogy a^ műszaki értelmiségé a vezető szerep _pl, a 22,sz. AÉV—nál kijelentették, hogy "Dunaújvárost is felépítettük mérnökök nélkül" , Fékezi Pártszervezeteink munkáját egyes gazdasági vezetők elzárkózása a nevelési feladatoktól. Az ilyen vezetőkről a párttagság olyan következtetést von le, hogy beállításukkal eltorzítottuk a szövetségi politikát.'mert ezek a vezetők 2o ev alatt pn tanulták meg pártunk ideológiáját. Az Él. Pártbizottságán felvetődött, hogy nem is kívánhatunk marxista nevelést azoktól a gazdasági vezetőktől, akikről tudjuk, hogy idealista filozófiai alapon állnak. # t L -V ' L V.. tó. á , ...,!............. alá 1.0 .A !te 'ff ff VL’lfm/teJt', ? K.. J _______ * mmmmmwmmmmmmmm
