Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-02-03
~3~ 'é| ' 1 ■ A párttagság körében vita tárgyát képezi az egyszemélyi vezetés ós a lcolloktiv vezetés^összhangjának problémája. Több gazdasági vezető az egyszemélyi felelősségre hivatkozva háttérbe szorítja a kollektív vozo4 test. Pártazervozetóink pedig nem tudták mindenhol Megértetni, hogy a kollektív vezetés megerősíti az egyszemélyi felelősséget és nem mond oIlont a pártszer ezot gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységének. A fenti nézeteket részben megmagyarázza az a körülmény, hogy az építőipari Pártszervezetek sajátos gazdaságszervező és ellenőrző tevékenysége , ill. a pártmunka módszerei és lehetőségei még kialakulóban irannak. Az építőipari dolgozók körében általános érdeklődést keltett az uj gazdasági irányítás tervezete. Dolgozóink alaposabb tájékoztatást és szervezett vitákat varnak, továbbá kifogásolják a reform elő lépésének tekintette ár- és bérváltozások körüli hiányos tájékoztatást,I ■ I Pártszervezeteink politikai nevelő munkája csaknem teljesen/mellőzi a gazdasági feladatokban rejlő szines sokoldalú érv-anyagot. A párttagság nem aknázza ki eléggé a saját épitőnunkából adódó lehetőségeket, azt a kézzel fogható valóságot, hogy az építőipari dolgozók erőfeszítései nvomán épül ujja szocialista hazánk. Dolgozóink'nma ismerik eléggé arepitendő létesítmények népgazdasági jelentősegét és nem beszélnek arról) hogy az uj objektumok évtizedekig hirdetik a megvalósítók munk^ét. Pártszervezeteink a dolgozók jogos sérelmeit, panaszait, bérrek- 1ovációit, szociális követeléseit gyorsan intézzék cl. Még sok vidéki munkahelyen a legelemibb szociális feltételek sincsenek biztosítva. Pártszervezeteink az ideológiai irányelvek vitája közben ismerték fel. hogy a párttagság ós főleg a vidéken dolgozók ideológiai képzését elhanyagoltak. Pl. az 1965-66-os oktatási évben az építőipari párttagság fele a vállalatok összedolgozóinak pedig csak 5>3%—a részesül szervezett^pártoktatasban. A pártoktatás hatékonyságát tovább rontják a megjelenési es a felkészülési hiányosságok. Pártszervezeteink nem találták még meg a fizikai dolgozok ideológiai nevelésének módszerét. Ma még a pártok— tatas^súlypontját a,vállalati központok képezik. Jól oldotta meg a pártost a tast a 23.sz. AEV. Pártbizottsága, ahol a párttagság 80%-a részesül partoktatásban, a Szakszervezet pedig 650 dolgozó politikai oktatását biztosítja. Több építőipari vállalat pártszervezete még nem ismerte fel a marxista leninista esti ogyetauben rejlő loHtőségeket. Párüszorvezotóinknál a pártépitő munka ha számszorüségébon nem is mutat nagyobb-fejlődést) de mega11apitható, hogy javult a felvételek előkészítőse, pl, a ..1., 41,, 44- es vállalatoknál. Elhanyagolta pártépitő munkáját a Főig. PB-je, mivel két év alatt csak 5 tag ós tagjelölt felvotellel foglalkozott. II. Az építőipari párthatározat az ipar továbbfejlesztésének irányát a munkaterme lusonysog lényeges növelésével határozta meg, ezért előírta az építőipar technikai alapjainak fejlesztését és korszerűsítését. A határof90n?GOolones° óta az építőipar technikai alapjai fejlődtek pl, a 21.sz. kűT0°V alatt ?94 uj gopot kapott.) a 22.sz. ÁEV. pedig 6390 LE -ről 11.2o6 Lb emelte gepoinek kapacitását, • /0 15V 1 ....- -”—- —■.■■ni————————........... .......... I i 1/ »
