Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-01-21
I ' . V'télítöté ■■■'‘V ••' ‘te . 1 } :P f/fi | / ’ •; ■ • ■ ’■!- ' - * s / . tété /Bankóné elvtárs felszólalásának folytatása:/ 1 'te _ j .tatási formákban elő vannak irva az irodalomjegyzékek ée a különböző helyeken olvasott anyagok. Nem lenne rossz, csak ott vagyunk, hogy a párttagok ismerik a klasszikusokat és nekünk is örök vita tárgyát képezi a Budapesti Pártbizottsággal ez a téma* Simon elvtárs kérdezte, mi az oka annak, hogy romlott az általános műveltség ? Az egyetemről nagyon nehezen kopunk elvtársakat és ha kapunk is, egy óv után lemondják. A Művelődésügyi Minisztériumtól is kaptunk, azt hiszem ennek oka, hogy mi ezeknek nem tudunk segíteni | és ezért maradnak le. Vitavezetésre vállalkoznak nagyon rendesen. Mártonfi elvtárs:. Az egyik kérdés: aránylag kismértékű a mezőgazdasági export. Ennek a visszhangja az én hivatali munkámban is jelentkezett, még pedig úgy, hogy miért kell mindig a gépiparnak erőlködni, miért nem a mező ozdaságnok ? Adatok ismeretének hiányában a propa. nr.dísta fel venkószülve, elekor le "ehet szerelni ezt a hangot. Ez elég gyakran felvetődik és ezzel elég sok idő elmegy. Felmerült' a helyes nézetek ki alakítása. Még r szakcsoportnál is jelent’ezett ezzel c kritikus témával kapcsolatban kérdés. Úgy. vetették fel, hogy ez ev.ász termelékenység kórdé - sét me.„ lehetne oldani úgy, hogy ha most nem ragaszkodnánk a a átlag - bér ellenőrzéséhez, hagynánk kifutni és akkor nőne a termelékenység. Buda elvtárs segítségével sikerült helyretenni ezt a dolgot. Es a. dolog, tiz évig ment is, elől mentek az árak, utána kullogtak a bérek. Ezt mindenüt felvetették ás sikerült a helyes nézeteket kialakítani. A marxizmus-leninizmus klasszikusai sajnos arra szorítkoznak, hogy az elvtársak megkeressenek egy-két idézetet, ami tézisjellegű, néha egy-két dogmatikus megállapítást tartalmaznak, ami adott-viszonyok kö’ j zott jé, de mélyebb viták, vi s sz ahivatkozások nincsenek. Hr.vésné elvtárs: -^ Rédei elvtárs tette fel a kérdóst, hogyan tisztáztuk azt c problémát, hogy nem lenne-e helyes c. világ .ezdsság alkotóelemei sorában külön . I;lő kategóriába sorolni r fejlődi'országokét. Rendkívül éles vita volt a tó szakcsoportban, ahol ellentétes álláspontok ütköztek Össze. Voltak álláspontok orról, hogy a, világgozdóságnak három alkotóeleméről kell beszélni, voltak olyan* álláspontok,.amelyek azt képviselték, hogy kettőről. A következő módon igyekeztünk tisztázni. Nem lehet kétség - bevonni, hogy a világpolitika küzdőterén más kategóriát jelent, mint .rzciasági vonatkozásban. Á gazdasági, társadalmi berendezések során külön kategóriának tekinteni és mint ilyet külön gyakorlati elemről beszélni nem lenre helyes, aráig fejlődő országoknak nevezzük őket, • mert még tőkés segítséggel fejlesztik a maguk gazdaságát. Ma még r te tőkés gazdaság függvényei. A másik kérdés, amelyet érintett Mártonfi elvtárs is, s termelékeny - ség növekedésének hatása & tőkés társadalomban és nálunk. Úgy gondolom, sz a • fogalmazás, ahogy e beszámolóban van, valamelyest félreérthető, a kérdés messze .nem ilyen egyszerű. Ha azt .mondanám, hogy © termeié - kénység növekedése e tőkés re?dsz-rben a fizetőképes kereslet irányában’ hat, tagadnánk azt, 'hogy. a tőkés társadalmakban az alap a munkásosztály kizsákmányolása* Kétségtelen, hogy e munka termelőereje no - vekstezik. A tőkés társadalomnak ez életszínvonal növekedése rém automatikus velejárója, hanem a munkásosztály harcának a kérdése. Ezzel ; szemben a szocialista társadalmi rendben 0 munka termelékenysé• nőve ______________________________rtf____ “ _______ "■■im 11 .. l
