Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-01-07
-/A-mi Íven vonatkozásban mondanám. Nem akartak az elvtársak elszomori - tani bennünket azokkal a problémákkal, amelyekkel küzdenek. A má - sík probléma, amiről a jelentős nem beszél, de a kereskedelemben fennáll az, hogy a kereskedelmi dolgozóknak nincs meg az a becsü - létük, ami megilletné őket. Évek óta lebecsült emberek a kereskedelmi alkalmazottak. Nálunk nem volt büszkeség kereskedőnek lenni. Ezek s pártszervezetek áldozatkész ffiunkát végeztek és helytálltak. A gazdasági munkáról, de inkább a tömegpolitikai munkáról szeret - nék szólni. Az ágit. prop. osztály megszűntével az agitációs és tömegszervezeti munka végzéséhez kevés gyakorlati és módszerbeli segitséget kaptak, mint amennyit igényeltek volna. Kötelezni kell aztégit. prop. osztályt az elkövetkező időszakban, hogy külön tö - rődjön a kereskedelmi pártszervezetekkel, adjon nekik több módszerbeli segitséget. Fel lehetne újítani azt a régi módszert, tégy ek - hez az alapszervezetekhez több pártnapi előadót biztosítsanak, ta - pasztalatcserékét csinálni stb. Még égy problémát szeretnék felvetni. Jő lenne megvalósítani azt, hogy legyen egy olyan viharcsengő - jük, amellyel jelzik a közönség igényét ez ipar felé. Érzik, tégy kellene egy” ilyen viharcsengő, de nem rajtűk múlik, hogy ezt a szerepet betöltsék. Vajda elvtárs: Peják elvtárs említette, hogy ezt a jelentést megelőzte egy másik jelentés, de e kát jelentés között volt egy vizsgálat, még pedig a vezetőságválasztő taggyűlés. A kereskedelmi váltó álatok pártszerve - zeteinél ujabb tapasztalatokra teettünk szert. Ezek az adatok nagy segítséget adnak a további munka javításához. Ezeken a vezetőség - választó taggyűléseken olyan problémák merültek fel, amelyeket ér - demes megemlíteni. Sok helyen felvetődött a párttagság passzivitá - sának kérdése. Megállapítottuk, hogy nincsen passzivitás, ha meg - felelően foglalkozunk a párttagsággal. A vezetőségválasztó taggyü - léseken egészséges türelmetlenség jelentkezett és látszott, hogy segíteni akarnak a problémák megoldásában. A pártvezetőség és a párttagság között van bizonyos kapcsolati hiányosság. Sokszor úgy érzi a párttagság, hogy ki van kapcsolva a nagyobb problémák meg - tárgyalásánál, nincs tájékoztatva arról sem, hogy mi történik a váltó lelátnál. A Politikai Bizottság júniusi, vagy akár a mostani hatá - rozata jogosan veti fel a párttagságra való támaszkodás kérdését. ra Egyik módszerbeli kérdés lenne a párttagsággal való sokkal nagyobb törődés. Ez vonatkozik olyan kérdésre is, mint pl. a munkafegyelem és a munkához való viszony kérdése. Örömmel vettem részt a Belke - reskedelmi Minisztérium kollégiumán, ahol az egyik felszólaló elv - társ felvetette, ho^y a legnehezebb dolog lesz megértetni a dolgo - zókkal a munkafegyelmet ós, hogy ezt másképp kell venni, mint ahogy az előző években megszokottá vált. A taggyűléseken az volt a ta pasztalatunk, hogy ez nem lesz nehéz probléma. Úgy néz ki, hogy nem mindenki örült annak a lazaságnak, ami eddig volt- A másik kérdés a taggyűléseken és korábbi tapasztalatainkban is felmerült, hogy a gazdasági érdeket, vállalati, népgazdasági és egyéni érdekre bont - juk. Egy kérdéssel meg kellene toldani az egyéni érdeket: a vevő szolgálat érdekeivel. A fogyasztóközönség érdekvédelme nem mindig esik egybe a kiszolgálókkal. Néhány taggyűlésen elhangzott, pl. a Háztartási Boltnál, hogy milyen erkölcsi tétel van arra, hogy ha valamit eladunk, aminek néhány héttel ezelőtt kevesebb volt az ára, csak most más csomagolásban van ás azért drágább. Ilyen szempontból ÁÖ ————— -l
