Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1964-01-09

A Nép szabad súg újévi cikke is foglalkozik ezzel a kérdéssel. * A középiskola általánossá válásáról is szé esett* valamint a pe­dagógusok szemleletéről i s. De a tanulók szemléletében is kell változást eszközölni. A VII.-VIII. osztályos tanulok körében ál­talában lazul a fegyelem és ez nem véletlen, mert régi tantervek vannak érvényben, ami a pedagógusok munkáját nem könnyíti. Az- uj tanterv segiti a pedagógusok munkáját. Mindaddig lesznek nehézsé­gek, ameddig az uj tanterv meg nem jelenik olyan szerkesztésben, mint az általános iskolai, mivel a középiskolákban nincsenek tan­tervek, ha van is még sincs végleges formában kialakítva. Meg kell mondani, hogy a reformhoz olyan pedagógiai kérőé sek tisz­tázása is szükséges, mint pl. az osztályozás pedagógiája. Más tar­talma van egy osztályzatnak, mint 10 évvel ezelőtt volt. Ezzel még nem foglalkoztunk eleget és nem készítettük elő megfelelően a pedagógusokat. Sajnálom, hogy Simon elvtárs elment, sajnálatosan elterjedt a köztudatban, hogy nem lehet buktatni. Meg kell taníta­ni a szülőket, hogy vannak-követelmények a tanulóval, a szülői ház­zal és a társadalommal szemben. Az ifjúsági mozgalomban levő mun - kát is pedagógus feladatnak kell tekintetni. Szemléletváltozásnak kell még bekövetkezni még a fegyelemben. A tanulók fegyelme nem tó változott az utóbbi időben . Kétségtelen, hogy a fegyelem terén van még mit tenni mind a pedagógusoknak, mind a társadalomnak. Simon elvtárs néhány dolgot felsorolt, hogy miért van lazulás. Az egyik a tanári túlterhelés és az iskolai túlterhelés és a nagyon sok' több­letára, amelyet a tanároknak kötelességük elvégezni. A pedagógusok zöme közel heti 30 érában tanít, ez nagyon sok túlterhelést jelent. De még sem ez a legalapvetőbb, mert beszélni kell még a fizetésről is, mert igen gyengén állunk, ehhez hozzáveszem azt, hogy esti ta­gozaton is kell tani tani. Beszélni kell arról is, hogy az egész nevelés kérdése sem iskolai, feladat, ami közismert. A csalud maga is átalakulóban van, nem tudom, hogy vajon minden családban megta­lálták-e a családi nevelésnek azt a módját, ami az átalakuló ko runkban meg kell, hogy legyen. Mi az iskolában még nem találtuk meg ezt. Meg kell nézni pl. a biológiai változásokat a gyerekeknél /pl. VIII. osztályosok már túlnövik a szüleiket, 45-ös cipő kell nekik, stb. de azért még gyerekek/. Ez is probléma a nevelés torén. Van - egy olyan határozat, amelyik nem helyesli, ha az iskola túl erősen lep fel a gyermekkel szemben. Ennek nem vagyok hive, de adott eset­ben fel kell lépni, ha a gyermek nevelése úgy ki vanja /pl. kicsapús/. tó Meg kell említeni a TV "Hélabda" cimü műsorát. Ez kissé visszás dolog volt, hogy pl. az apa nem tudott arról, hogy a gyereke nem tanul és nem is dolgozik, és hogy addig dolgozni küldte volna, amig az iskolai ügye rendeződik. Az ilyen műsor nem a gyermeknevelést szolgálja. Az idei év megmutatta már., hogy nagyon hasznos, ha a mun­katerveket különböző iskolákra ható szervek koordinálják. Kelemen elvtársnő: Az anyag jellegéhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy egyetér­tek azokkal, akik az anyag átfogó anyag elkészítését helyesnek tart­ják. Igen helyesnek tartom az átfogó anyagot, mert igy a pártbizott­ság az Oktatási Osztállyal összedolgozva kisebb mértékben is' napi - • rendre tűzhet kérdéseket. Pl. a tanévnyitó utasítás is bizonyos területekre terjed ki. Mivel eza az anyag átfogó, nem tud egy-egy anyaggal differenciáltan foglalkozni. A főtenüenciák, amelyek benne . vannak /pl. a bukások és a tanulmányi kérdések/. Miért gém tanulnak most a gyerekek képessegeik szerint ? Meg kell mondani, hogy vélemé­nyem szerint feltétlenül jobban tanulnak, mint 10 évvel ezelőtt ta -| tó- ----- --ii;—: ££ib----------------------í- ------------­­­­­­­­. — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom