Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-06-13
. —-----F ^ , ».gre|Plfe j,\ ^ ^ tálatokat figyelembe vesszük, hogy művezetőink képzettségük és felkészűrösé gük folytán lassan nem elősegítő! lesznek a fejlődésnek., hanem annak fékezőivé válnak. Munkaügyi kérdésekben való jártasságuk a művezetőknek ugyancsak főleg a többéves gyakorlati tapasztalatokra, nem pedig a konkrét munkaügyi isnere-^ tekre épül'. Ennek az a következménye, hogy e területen is elég lassan tudják követni a fejlődést. Elég.gyorsan változik na már az iparban az építési technológia. Ennek eredményes kibontakozását, továbbá a fejlődését nagyban, segítheti a megváltozott kösülnényeknek megfelelően kialakított munkánorma. Az igaz, hogy mindez nem teljes/ egészében a művezetők feladatkörébe tartozik/azonban nagyon sok függ munkájuktól e feladat eredményes megoldásának területén is. Nagyon sok olyan tapasztalatunk van, amikor a bérezés még ma sem minden esetben a végzett munka alapján történt, legtöbbször szubjektiven, egyes brigádoknál el nem végzett munkát is bérezték, más brigádoknál viszont még az elvégzett munkát sem fizették meg. Az uj 1963-ban bevzetésr© kerülő normák már ezt nem teszik lehetővé, igy ennek bevezetésénél nagyon komoly nehézségek mutatkoznak művezetőink e területen kialakult helytelen gyakorlata és gyenge ismerete miatt. Az uj normák bevezetésénél komoly veszélyt rejt megában az a tény,^hogy a művezetőink nem ismerik azokat. Megismertetésük elég nehéz, sokrétű feladatot követel, ennél sokkal kényelmesebb a régi kialakított rossz gyakorlat a normák alkalmazásánál. Amennyiben művezetőink nem ismerik meg az uj normákat és a teljesítmény igazolásokat nem megfelelően végzik, komoly béralaptúllépés veszélyét rejti magában az ipar területén. A most bevezetésre került, normák helyes alkalmazása tehát jele tős mértékben a művezetőktől is függ. íj ^ I Legpozitivabb talán ténykedésük a művezetőknek a munkavédelem, éppen annál az oknál fogva, ho. y itt elég a tapasztalat, a rutin. Bár voltai: olyan balesetek /fői g a halálos baleseteknél, ami sajnos az utóbbi években növekedett, 1362-ben 16 halálos baleset történt a kerületi építőipari vállalatolcnál, 1961, 9 halálos balesettel szembe/, amelyek azt mutatják, hogy a régi KY tapasztalat alapján kialakult munkavédelmi intézkedéseket is hozzá kell igazítani az egyéb területeken elért eredményekhez. : ‘ , 1 §§ Az uj szervezési eljárások bevezetésénél mutatkozik meg legelesebben a?, hogy nem előre, hanem visszahúzó erőként jelentkezik művezetőink ténykedése. Nehezen tudnak lemondani a régi palérkodásról, igy előre /átgondolt szervezést sem a gépek alkalmazása, sem pedig a brigádok munkába való állítása szempontjából nem tudják megoldani. Munkájukban előrelátás tehát kevés van, a feladatokat egyik napról a másikra, úgy, ahogy megoldják, igy azonban a folyamatos épitésszervezés és egyéb fejlett szervezési eljárások kibontakozásának idején dolgozni nem lehet. ! Komoly hiányosságként vetődik fel az, hogy az iparban elért fejlődéssel kapcsolatban elég sok népszerűén megirt műszaki, technológiai és szervezési kérdésekkel kapcsolatos könyvek, füzeteket adott ki az ÉM Munkaügyi Főosztálya, ezek nagyrésze a művezetőkhöz nem jut el, igy ezek tartalmát nem is ismerik. Különösen rossz a helyzet a nem ÉM-hez tartozó építőipari vállalatoknál. Az iparban van egy nagyon rossz gyakorlat, A fiatal technikusok, akik egyrészt szakmailag is jóval képzettebbek mint a jelenlegi művezetők, ezenkívül a koruknál fogva is az uj iránti érzékük jobb, főleg adminisztratív^ munkát végeznek, annak is 30-40 fí-a ne., műszaki, hanem egy eb adminisztráció. A jeleni „gi nehéz helyzetet a müveztők frontján a tapasztaltabb technikusok beállításával meg lehetne oldani, másrészt segíteni lehetne a probléma meg-L Y r
