Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-04-02
- 6 - / ^ rány" oimmel foglalkozott a párttagok és pártónk ivüliek helyzetével. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ma a politikai szilárdság lényegtelen tényező és elsősorban a szakmai felkészültség a döntő. E cikken túlmenőié g az említett álláspont kialakításához hozzájárult, hogy a sajtó egy időben rendszeresen a kommunisták által elkövetett hibákkal foglalkozott anélkül, hogy az eredményeket értékelte volna. Helyileg ezzel egyidőben történt, hogy átszervezések folytán néhány elsőfokú tanácsvezető elvtárs, - párttag és pártonkivüli - fellebbviteli tanácsokba nyert beosztást, ,z érintett bírált fizetése nem csökkent és a tanácsvezetői cirn is megmaradt. Ebből néhány elvtárs levonta azt a következtetésth hogy apárttagok háttérbe kerülnek. Egy elvtárs pedig különböző felsőbb párt- és állami fórumokat keresett meg vélt sérelmének orvoslására. Egyes kommunista bíráknál felmerült az a nézet, hogy-a párt ónk ivül iek azért is előnyben vannak, mert nem kell olyan társadalmi munkát végezniük, mint a párttagoknak, igy - az eléggé feszitett munkatempó mellett - is több idő jut a szakmai kiűzésükre, a párttagok viszont, miután nincs elég idejük, lemaradnak, ennek eredményeként más, esetleg alacsonyabb funkcióba kerülnek. E nézetekkel hosszas viták kezdődtek, de egyes elvtársakat nem, vagy rendkívül nehezen lehetett meggyőzni arról, hogy nem .arról van szó, melyszerint a politikai megbizzatóság nem^lényeges* hanem arról, hogy nem elegendő csupán a politikai megbízhat ; .. A helyi intézkedés nem azért történt, hogy a párttagokat sérelem érje, hanem mert nem volt ügy amit tárgyaljárnák, ez tette szükségessé egyes elsőfokú büntetőtanácsok megszüntetését0 Az intézkedés nem csupán párttagokat érintett, hanem pártonkivü- ^ lieket is. Társadalmi munka végzésével kapcsolatban - a vezetőség véleménye az volt, hogy a párttagokra kötelező, mert a párttagok vállalták azt, hogy reájuk fokozottabb teher háruljon* ^r nek kapcsán foglalkoztunk a párttagok társadalmi munkájának mv0~ felelő elosztásával óbpoábívtuk a figyelmet arra, "hogy partonkivüli dolgozókat nagyobb számban vonjanak- be a társadalmi mu kába. A tapasztalatunk az volt, hogy elsősorban azok az elvtársik panaszkodnak, (.'akik a legkevesebb társadalmi murikat vegziko Taggyűlési beszámoló foglalkozott a párttagok megbeo .ülésónak kérdésével és konkrét tényékén keresztül bizonyítottuk be,hogy a párttagok nincsenek hátrányos helyzetben, Ugyanakkor rámutattunk arra, hogy szakmailag van még pótolni valónk. A párttagok egy részénél, ez az álláspont nemtetszést keltett. A munkásosztály vezetőszerepének csorbulását látták az elvtársak abban, hogy az egyetemi felvételeknél megszüntették a származás szerinti kategorizálást. Kérdésként merült fel, hogy miként lesz biztosítva a megfelelő arány. E vita hosszabb ideig tartott és csupán Kádár elvtárs^kongresszusi referátuma adott megnyugtató választ erre a kérdésre. Hosszabb ideig foglalkoztatta párttagjaink egy részét a munkásparaszt szövetség értelmezésének kérdése. Egyes elvtársai: - elsősorban azok, akik eredetileg üzeni munkások voltak - bár _ _ _ 1 * (
