Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1962-05-17

f...- 13 -¥ FÖLDESS LÁSZLÓ : A hallgatók politikai nevelésével kapcsolat­iban kifejti, hogy e téren évről-évre van fejlődés, mert már az általános iskolákban és a gimnáziumokban is folyik a poli­tikai nevelés. S jó a társadalmi hatás is a hallgatókra. A hallgatók nagyrészének politikai hangulata jó, érdeklődése eléggé magasszinvonalu, a politikai kérdések mögött általában a lényeget keresik. Sikere van a politikai szemináriumoknak. A politikai gazdaságtan keretében az utóbbi években rámutattunk a szocializmus még fennálló tényleges ellentmondásainak ismere­tére is. A jelentés felvet bizonyos negatív jelenségeket is. Van még az hallgatóság körében önzés, anyagiasság és kispolgári anarchiz­mus. Ezek a hallgatók meglehetősen cinikusan állnak hozzá a politikai kérdésekhez, az élet általános vonatkozásaihoz. Rendkívül erős egyes hallgatókban a nyugati irodalom hatása, a nihilista életfelfogás, az élet célját és értelmét nem látó szemlélet. A maga részéről nem szeretné azonban csak a nyuga­ti irodalom hatására leszűkíteni ezen jelenséget, szerinte ehhez más tényező is hozzájárul. Király elvtárs a társadalom nevelő hatásáról beszélt,hogy az ifjúság is része a társadalomnak, és hogy a hallgatókra ren­geteg szocialista irányú tendencia hat. Pl. az újság, sajtó, rádió, film, művészet, stb. Ezeknek a pozitiv nevelési hatá­sával feltétlenül találhozhatunk a hallgatóság körében, de ugyanakkor a negatív jelenségekkel is. Példát mond arra hogy ügy kis hallgató leány elmondotta, hogy Romániában jártával leszállították őket az autóbuszról azzal, hogy menjenek ők vonattal, mert Ők magyarok. Ilyen jelenségekkel szemben meg­magyarázzuk nekik, hogy az ehhez hasonló jelenségek egyre csökkenni fognak, mert a szocialista országokban mindenhol nevelik az embereket a népek testvéri szolidaritására és ba­rátságára. Persze meg kell mondani, ha a hallgató ilyeneket tapasztal összeomlik benne minden és ugy érzi , hogy a szocia­­_ lizmusban csalódik. A jelentés felveti, hogy az Egyetemnek, nemcsak az oktatómun­kával, hanem a nevelő munkával is többet kell törődni. Tapasz*' talatból tudja, hogy nagyon sok az olyan tanár, aki a gyakor­latban nem végez nevelőmuhkát, mert az a véleményűk, hogy az Egyetem oktatási intézmény, egy bizonyos tudományágban magas­szinvonalu ismereteket ad a hallgatóságnak, a nevelés viszont a középiskolák, gimnáziumok feladata. Azt is mondják egyes tanárok, hogy a nevelésre már nincs idejük és nem is tudnak ilyen kérdésekkel foglalkozni. Szerinte a nevelés a 18 éves ifjak tekintetében még nem fejeződhetik be. Az oktatáson ke­resztül, s az oktatáson kivül is feltétlenül szükséges a ne­velés. Azonban nem használják fel a lehetőségeket egyes tudo­mányágak Ismertetése során sem. Pl. a történész tanárok is azt mondják, hogy a politikai ismeretek és a történelem tudomány között nincs összefüggés. Határozatot hoztunk, hogy a pártrauhka homlokterébe a pártmun­kával való mélyebb, behatóbb foglalkozást állítjuk. A XXII. ___ hC I I I í p I í

Next

/
Oldalképek
Tartalom