Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-22
\. > 6 -Azt, hogy milyen formában, milyen eljárásokkal kívánják nevelőink a kitűzött nevelési célokat elérni, nem gondolják at megfelelően* Ebből .következik, hogy egy-egy feladat kitűzésével átugranak fejlődési szakaszokat, nem veszik figyelembe az életkori sajato3sagokat, és igy a munka nem hozza meg a kívánt eredményt. Testületeink szívesebben szerveznek osztály szülői összejöveteleket, kir anclulasokat, megemlékezeseket* Ezek sokszor öncélúak, csupán azért végzik „el, mert előírták* Hiányzik belőlük az iskola elé állított „„nevelesi célt elősegítő tudatosság, a más területen folyó nevelő munkával való összehangoltság. Az osztályfőnöki órák. bevezetése segiti•gimnáziumainkban a világnézeti, erkölcsi “nevelest, A nevelők többsége helyesen értelmezi az osztályfőnöki órát, sokan felhasználják akarat és jellemnevelesre, a fegyelem 'kialakítására, a kulturált magatartás elsajátitasara, ■ Többen felhasználják a családlátogatások, az osztályban tanito „nevelők' tapasztalatait, az egyéni beszélgetések, a film es színház- /—s látogatások, kirándulások tanulságait. As osztályfőnöki munkában azok érnek el jé eredményeket, akik nem moralizáló„előadásokat tartanak, hanem a tanulók széleskörű bevonásával vonják le a következtetéseket* Ezeknek az óráknak többségén a kölcsönös bizalom légköré alakult "ki, mely nyilt,ságot, félelemmentességet, őszinteséget eredményezett,- 'Az érzelemkeltés fontosságát nevelőink belátják es „eszerint végzik munkájukat., A politechnikai oktatásban való részvétéi, az ott szerzett közvetlen tapasztalat segiti az-osztályfőnöki orak témáját közelebbhozni, az élethez,, és keretet biztosit a közösségi magatartás, a munka megbecsülése, megváltozott társadalmi rendünk megtárgyalásához. Ezek az órák igen jó keretet biztosítanak a nevelésre, a gyermekek igen sok kérdést tesznek fel, azonban canaraink közül még többen nerfi aknáznak ki minden lehetőseget. Az „erkölcsi nevelés igen sok problémát jelent még sok nevelőnk szamara. Többen közülük"erkölcstan" könyv, vagy útmutató megjelenését varja, igényli* Ez lehet, hogy kényelmesebb lenne a nevelőknek, azonban a prob- ^ lémát az erkölcstan könyv megjelenése nem oldaná meg. A természettudományi tárgyaknál is sok lehetőség nyílik a világnézeti nevelésre. Gimnáziumaink a valóság megismertetekére törekszenek. Á természeti jelenségeket anyagi természetükön keresztül mu{ tatjak be. Kifejezetten ateista^ nevelésről azonban sokkal ritkábban beszélhetünk. Tanáraink nagyrésze szivesen mutat be reszjelensegeket,j de igen kevés a végkövetkeztetést levono tanár, aki kimondja,„hogy f a bebizonyított tények alapján a' természetben nem marad hely isten számára* A továbbképzésben való részvétel érezteti ugyan jo hatasat, de kevés e területen még az eredmény, A politechnikai oktatásban való részvétel segiti a tanulók között Vegzeff* ne Velő munka eredményességét. Kerületünk „gimnáziumai jelentős részt vállaltak abbéi a nagyarányú kísérletből, melynek feladata az oktatást közelebb hozni az élethez, a termeléshez. Az országos átlagnál•lényegesen magasabb százalék vesz részt politechnikai okta— . tásban, A gyerekek többsége nemcsak megismerte, de meg is „szerette a fizikai, munkát., Egyes munkahelyeken tanulóink teljesitmenye meg* , U H \ % 1 67 » ' ----------— ' ' ---------------í _____ te_________________a___________
