Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-01-25
J* ».-6-1 * ' «Y* á nemzetközi helyzettel kapósa latos kérdések* A legvitatottabb tárnák közé tartozott a békés egymásmell ette lés kérde se. A foglalkozások azt mutatták,'1 hogy igen sokféle álláspont van e tekintetben. Több helyen felmerült, hogy mit jelent a "békés egymás - mellettélés kedvező feltétel az osztályharc megvívásához" az"osztály~ harcnak miért egyik főformája a békés egymásmelletté lé s . A foglal - kozások vezetői helyesen mutatták meg, hogy háborús helyzetben a munkásosztály o sztdlyharcának sokkal kedvezőtlenebb feltétfelel -alakulnak ki. A burzsoá diktatúra rendkívüli intézkedéseket vezet be stb. A kérdéscsoport tárgyalásánál szórványosan felmerültek téves nézetek. Pl. A "békés egymásmell ettelés nem jelent-e elvi kompromisszumot ? A"bákés egymáfmellettélés abszolút megbékélést jelent a két társada - lom között. A prop. konf • v ezető. a hallgatók segítségével helyesen mutatta meg a kérdés lényegét, azt, hogy a békés egymásmellettélás nem jedenti a szocialista és az imperialista világrendszer közötti megbékélést, a politikai, ideológiai ás gazdasági véleménykülönbség “megszűnését. te Felmerült a békés egymásmellettélás megteremtésének egyedüli és kizárólagos feltétele a Szovjetunió által javasolt teljes leszerelés. E kérdés is tisztázódott a vita során. Elmondták, hogy a leszerelés nagyon fontos, de nem egyedüli és. kizárólagos'feltétel, s hogy e feltételek közé kell sorolni a szocialista tábor egységének és erejének állandó növelését, a báketábor állandó növelését, a néptömegek akciéegységét stb. Problémát jelentett. hogy a helyi háborúk elhárítása hogyan függ össze ■a két Világrendszer közötti"'haForu elhárításává'!'. "Előnyös lenne-e számunkra”, ha ■ a' kapitaIista nagyhatalmak között háború törne ki". A "háború elkerülő sónok feltétele igen minimális, az imperializmus nyiltan támad a jelenlegi időszak megegyezik az 1938-39- es időszakkal'." A propagandisták és hallgatók példákkal mutatták meg, tó hogy nemzetközi politikánk hogyan lépett fel a hélyi háborúk megszünv*"® tetéséért. Beszéltek arról, hogy egy ország militarizálása mixyen tehertételt jelent a munkásosztály, a munkásmozgalom számára. Beszéltek arról, hogy milyen alapvető változások történtek az erőviszonyokban a második világháború kitörése éta. S ma már a szoc. tábor léte a háború ellenes erők tömörülése képes lehet az imperialista hatalmak közötti háborút .is megakadályozni'. \ foglalkozások jelentős részénél a résztvevők felléptek olyan igánynyel, hogy adjunk választ, milyen kérdésekben volt vita a kinai elv - társakkal. A "Kinai Népköztársaság állítólag világháború ki robbantása mellett foglalt állást,, s ez vezetett nézeteltérésre közte és a többi kommunista pártok között." A nyilatkozatban az a megfogalmazás, hogy a "háború nem végzet szerűen & a kinai elvtársak hatására került bele." "Miért volt szükség a Nyilatkozat kibocsájtására a kínaiak miatt? "Kina állásfoglalása merevebb volt mint a többi kommunista párté, igaz-e ez ?" A konferencia vezetők az. clőké.szitoh elhangzottak szerint e kérdések fölött vitát nem engedtek. Elmondták, hogy a kinai elvtársakkal egyes X elkerülhetetlen fal J L - - -------• - - A - - - - — - -■»—--* - - —■ ——- - — ---------------------. - - re -re - - - ■ írt ■ — -----------------------------
