Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-01-25
Of gaewwaesWw <MM®wiMMai I rt i I . I . ~ . /*,? ^-7-elvi kérdésekben voltak véleménykülönbségek, amelyeket az értekezleten megvitattak. A kinai elvtársak a nyilatkozatban foglaltakkal egyetértettek, amit aláírásukkal dokumentáltak. A nyilatkozat egy uj történelmi helyzetben tette megállapításait. Ebből az uj helyzetből indulnak ki az összes következtetés ele. a megfogalmazás a tényleges helyzet rögzítését adja. S visszautasították mint hazug vádat, hogy a kinai elvtársak a háború kitörése mellett foglaltak állást. Hasonlóan a kinai kérdéshez. a legtöbb konferencián felmerült. mi yan Jugoszláviéban ? “ ~ "A mostani nyilatkozat erősebb hangon beszél a Ju.K.Sasról, mint az 1957-es. Miért ? "Egyes helyeken úgy vetik fel /Állami Könvkiadé,/./ hogy "igaz volt mégis annakidején, hogy Tito láncos kutya". A "parlamentben elhangzott, hogy Magyarországnak egy kapitalista szomszédja van, nem Jugó szlávia-e az ? Mit értünk az alatt a kitétel alatt, hogy "Ju. K.Bm -aknamunkája ." A kérdéseket megválaszolták. Elmondták, hogy a Ju .IC* 8a • szakította ki femagát a nemzetközi kommunista mozgalomból. 1957-ben még nem volt meg a Ju.K.Sz.revizionista . programmja. Ma élesebben vetődnek fel a dolgok. Mint a Nyilatkozat mondja, Jugoszláviában veszélyben vanak a jugoszláv nép forradalmi vívmányai. Ma még nincs kapitalizmus, de az eddigi eredmények veszélyben vannak. A Ju.K,Bz, elszaka d a marxizmus-leninizmustól, szerintük annak számos tétele elavult. Dr. Katona elvtárs által vezetett hallgatói foglalkozáson /Posta Igazgatóság/ az egyik hallgató felvetette. "Milyen jogcímen avatkozunk bele Jugoszlávia politikai életébe, hiszen nem fasiszta jellegű ál - lám. Lehet bírálni őket, de ne ilyen élesen." ^ propagandista irányításával a kommunista pártok történelmi szerepe, a pártról szóló lenini tanítás szellemében tisztázták a hallgatók. A vitatott kérdések közé tartozott a gyarmati kérdés is. Ezen belül a nemzeti demokratikus forradalmak jellegei A nemzeti demokratikus forradalmakkal kapcsolatban a nyilatkozat megállapítja, hogy a tömegek meggyőződnek arról, hogy felemelkedésük igazi útja - nem kapitalista ut. - Mit kell ezen érteni. Miért nem mondjuk meg, hogy szocialista ut. "Lehet-e a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek tekinteni a nemzeti demokratikus államot". Taktikai okokból fogalmaz igy a nyilatkozat, hogy ne érje a Sz.U.-t vád." E fenti kérdéseket általában helyesen magyarázták. A propagandisták elmondták, hogy a gyarmatokon antiimperialista nemzeti forradalmak mennek végbe. Hajtóereje a munkásosztály, a parasztság és az imperialista ellenes nemzeti burzsoázia. A kivívott függetlenség után a különböző osztályok és pártok a felmerülő kérdésekre az erőviszonyoktól és környezetüktől függően más-más választ adnak. A dolgozó tömegek mindinkább arról győződnek meg, hogy a felemelkedés útja a szocializmus útja. A nemzeti demokratikus állam célkitűzései azonban'demokratikus célkitűzések, nem a proletárdiktatúra egyik válfaja, nem is átmenet, de azzá válhat. . p ^ I 7 1 i». .
