Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-01-27
Határ-kérdés: — Rendelkezésünkre állanak történelmi okok, amivel meg tudjuk magyarázni, hogy miért alakult ez igy. Éppen ezért mi nem tartjuk ezt napirenden lévő kérdésnek, A szocializmus építésének a kérdését tartjuk elsősorban a fő kérdésnek, A propagandisták körében tapasztalható volt olyan magatartás,,'hogy nem tehetünk róla, ebbe bele kell nyugodni'• stb. ahelyett, hogy elitélnék a volt uralkodó osztályokat és a teljes felelősséget áthárítanák. Szovjetunióhoz való kapcsolat kérdése: - Rengeteg anyag áll a rendelkezésre. Biztos, hogy a propagandisták egy része nincs kellően felvértezve olyan fegyverekkel, hittel, tudattal, hogy olyan érvekkel lépjen fel, ami minden kétseget kizárna. Módszerként fontosnak tartom 03 határozatba kellene megfogalmazni, hogy nem szabad defenzív módon ebben állástfoglalnl, magatartást tanúsítani, Ofenziven foglaljunk állást. Néhány probléma, ami nem tudom, hogy miből adódik. A 2. oldal első bekezdésének utolsó két mondatát meg lehetne cserélni, A mi nyersanyag szegénységünk a szocialista országok együttműködésével oldódik meg. 3, oldalon a kolozsvári egyetem kérdése: - Itt tévedés van, mert ez nem szűnt meg, egyesítették a román egyetemmel. Nemes Dezső elvtársís ra való hivatkozás sem fontos. A két egyetem egyesítése úgy ment végbe, hogy közös bizottsága van, bizonyos tantárgyak tanítása románul folyik. Nem a megszüntetéséről van szó és nem mindegy, hogy hogyan értelmezik. Kina-Tayvan kérdése: - Hiányzik az állásfoglalás. Más viszonyról van szó. Határ-kérdés a szocialista országok között merül fel. Más az egésznek az elvi alapja, ,Más Kina és Tayvan kérdésében* Utazási probléma: - Nem helyeselem azt ami a javaslatban van. Nem olyan probléma, hogy a kerületi Pártbizottság beszéljen illetőkkel. Politikai és nemzetközi okai vannak. Ma már joggal nagyobb bizalmatlansággal néznek a beutazók felé. J0bb lenne, ha ez nem lenne napirenden, biztos az is el fog következni, A kérdésnek a nehéz része az, hogy bizonyos kapitalista országok között megvan az utazási lehetőeé g. Bátrabban kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szocialista országokban a nagyobb körültekintés as indokolt. Ezzel a helyzettel számolni f*\ kell és azzal is, hogy nemrég volt ellenforradalom, A 4, oldalon a prol,internacionalizmus kérdése: - Ezt az egész érvelési módot ki kellene egészíteni egy gondolattal: a szocializmus építésének a feltételéről szól. Miért feltétele a szocializmus sikeres építésének egyes országokban? Szocialista országokban a .kommunizmusba való eljutás problémaként vetődik fel, A XVIII. Kongresszuson azt mondták, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető, ma már ez nem igy áll. Amikor a Szovjetunió volt, ez helyes volt, de ma, ahogy az erők eltolódtak, alapvető feltétele, hogy a szocialista országok összefogjanak és egy időben jussanak el a szocializmusba. A proletárinternacionalizmus tárgyalásánál „ezt az egy időbeni problémát nem, lehet elkerülni és ez komoly agitációs érv, elméletileg is fontos. Borsos elvtárs: Véleményem szerint ez a jelentés több szempontból ia hasznos. Azért is, mert tájékoztatást kapunk a szemináriumokon, konferenciákon elmerik mondani a problémákat és semmiféle más mód nincs, hogy ezeket a téves nézeteket kiirtsuk csak úgy, ha meg merik mondani és meg tudjuk győzni, hogy nincs igazuk. A másik része pedig az, hogy rendkívül nagy erőt kell fordítani a propagandisták képzésére, tájékoztatására, mert ha egy propagandista többször kerül olyan helyzetbe, hogy nem tud választ adni olyan helyzetbe kerül, amivel elnyomja bátor, őszinte megnyilvánulásokat. /I8 __________ M— -• ■■---•*——>-—"— —1 ——i— --------tt’"" (
