Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1960-04-06

i o rt) S " ' v- jj *'■ /-. — 6 -lehet létrehozni. A tanuld részese Tesz közvetlenül is a munka, az alkotás élményének. Munkájának kézzelfogható eredménye'vala­hol hasznosat, értékeset jelent. A munkavégzés folyamatos, visz­­szatérő. A munkában van olyan jelleg is, amely n felnőttek tár­sadalmának sajátja. A tanuló Önbizalma erősödik, a saját értéké­nek, a dolgozd, a munkát végző ember értékének tudata kialakul és növekszik benne. Munkáját a közösségben végzi /csoport, bri­gád, stb,/ eredményük is sokszor közös. A szocialista társadalom í közösségi munkájára nevel. Ez talán eddig a legnagyobb eredménye a megkezdett széleskörű politechnikai képzésnek. 4,/ Jelenleg a politechnikai képzésnek az ifjúság nevelésében van a legnagyobb hatása. Bár a nevelés eredménye sok év múlva mérhető le, mégis közvetlen tapasztalatból megállapíthatjuk, hogy hatal­mas lépéseket jelentenek a gyakorlati foglalkozások az évek éta, az iskoláktól igényelt közösségi nevelés megvalósulásában, a kommunista erkölcs számos vonásának kifejlődésében /becsüíctes.­­ség, póntosság, helytállás, bajtársiasság,'más munkájának'tisz­te telete, n közösség vagyonának megbecsülése, stb./ Érdekes, hogy a gyakorlati foglalkozásokon nincs olyan szigorú formai fegye­lem, mint az elméleti oktatás tantermeiben, mégis a fegyelem, a rend,'a csend, a munkafegyelem jobb. Meg kell azonban azt is mondani, hogy különösen a gimnáziumi gyakorlati foglalkozások 1 első hónapjaiban még többször fordul elő logás, fegyelmezetlen­ség a szerszámok használatában, a munka lebecsülése. Az üzemi gyakorlatok sorún a munkások hatása igen nagy a tanulókra. Az üzemek éppen nevelési szempontból arra törekszenek, hogy a jobb mühelyi, üzemi kollektívákba osszák he a tanulókat. A munkások legtöbb helyen szivesen, barátságosan fogadták a tanulókat. A sok kívülről jött szervezés /sok helyen kerületi KISZ bizott­ság kísérletezett/ kudarca után, most a közvetlen kapcsolatok, a közös munkaélmény alapján igazi barátságok szerveződnek üzemi és iskolás fiatalok között. /Pl. Kossuth Zsuzsa gimnáziumban,az Apáczai Cs. János gyakorló iskolában. te V-/ A társadalmi visszhang, a szülők és az üzemi dolgozók véleménye a további feladatok szempontjából is fontos. Általában kedvező ez a reagálás a jövőt illetően is. A szülők, a tanuló sokolda­lú képzőse, gyakorlati él'etro való nevelés, sőt - ha mér sem veszik fel az egyetemre - a gyermek jövője szempontjából is szí­vesen veszik a gyakorlati foglalkozást, még inkább a teljes po­litechnikai képzést# A kerület értelmiségi és polgári szülői a természettudományos oktatás gyakorlati jellegét is örömmel ta­pasztalják. Az üzemi'gyakorlatok közül azonban csak azokat fogadják általában szivesen, melyek valamilyen "modern" szakmához viszik közelebb" a gyermeküket? /elektromos-ipar, finom fémtechnika, vegyészeti- ' ipar, stb,/ A legnagyobb az ellenállás a mezőgazdasági gyakorla­tokkal szemben /pl. Eötvös gimnáziumban/. Néhány-n a szakmát is aszerint bírálják cl, hogy esetleg, az egyezer már tanult szakmára valamilyen állami paranccsal kényszerítik majd az iskola elvég­zése után' gy érme, küket * Ez a probléma az. általános iskolában is előkerült, hisz itt elsősorban asztalos és lakatos alapképzés folyik. !_____________________________________73__________________________j (

Next

/
Oldalképek
Tartalom