Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-11-11
ahol elfordul, hogy személyi harcokat intrikákat nehéz megszüntetni a pártszervezetekben. Kérdésem lenne Farkas elvtárshoz. Azt mondta felszólalásában, hogy az agitációs munkát megoldottnak látja a pártcsoportokon kérész tül, tudom elfogadni. Egyik leggyengébb munka a pártmunkában az agitációs munka. Az agitációs munkának van egy formája, ami megy ez a'pártnap, de komolyabb agitációs munka nincs. Fekete elvtárs: Több izben felmerült, hogy VB tárgyaláson, apja rát értekezleten is alaposabban, mélyebben foglalkozzunk elvi kérdésekkel, elsősorban olyanokkal, ami a mi munkánkra vonatkozik. Ez a jelentés, amit az elvtársak készítettek, bizonyos fokon ilyen irányba fog bennünket vinni, akkor betöltötte azt a szerepet, viszont a kérdés lényegéhez tartozik az amit a jelentés is megállapít, hogy kellő obj. is rendelkezzünk, mert csak az, hogy elméleti vitákat rendezzünk, sok haszon nincs bonno. Olyan elmeleti viták kellenek, aEiivol segíteni is tudunk a pártszervezeteknek. ^ Külső behatások elég nagyok. Itt bizonyos mértékig az a kérdés és úgy ( kell felvetni a kérdést, hogy az a pártszervezet ezeket az ellentmondásokat fel tudja e oldani, vagy rabjává válik, vagy próbálja a maga módján megoldani. Beszélgettünk több elvtárssal -ezt a jelentésbe nem vettük be -, a munkásosztály vezetőszerepének kérdése nem pénzügyminisztériumi kérdés, nem külkereskedelmi min.-i probléma, de majdnem minden minisztériumban ezzel találkozunk. Ennek'következőiében a pártszervezetben értelemszerűen meg van a különbsége. Olyan értelemben hozzányúlni pld — a Pénzügyminisztériumban most alapos vizsgálatot folytatunk,amelyhez utólagosan kérem a VB hozzájárulását - a kérdéshez, hogy ez objektíve mit jelent. Bekerültek munkáskáderek ezekbe a szervezetekbe, egy kis részük ott maradt, régi szakemberek. De a Pénzügyminisztériumba 1949-óta igen sok embert vittek be, mint uj káderek kerültek be s ezeknek a zöme kispolgári származású. Igen sok minden hozzájárul: hogy volt egy ellenforradalom, hogy ezek az ellenforradalom alatt hol foglaltak helyet a konszolidációban ezeknek maradványai is jelentkeznek. A20k az te elvtársak, akik merev álláspontot képviseltek, az ellenforradalom alatt helytálltak huzamosabb ideig senkit nem vettek fel a„_partba uj tagként, majd fokozatosán vottok föl ombörGkot 2—3 szavasat többséggel# j^nnok a nyoma is megvan és még számtalan ilyen tényezők vannak, melyek éreztetik hatásukat.Ezek egy szerencsétlen hozzányülással meg jobban elsődnek. A minisztériumokban egy kérdés as átszervezés kérdése: mi lesz, ki megy, ki marad. Ennek hatása is jelentkezik a pártszervezeten belül egzisztenciális kérdésként. . Rengeteg sok praktikus dologgal foglalkozunk, de valahogy el kell„ jutni a le11'fontosabb szerveknek megismeréséhez nem fülbesugas a lápján, nanem az ott élhelyezkedő erőknek alapján. Es a mi munkánkból ez az elemzés hiányzik. Hiányzott annak a kérdésnek az elemzése is, amit Vass elvtárs hiányolt a jelentésből. A kerületi beszámolóban is megmondtuk, hogy ezt adottak kell megismerni, ezt adja a kerület jellege, a munkásmozgalom, Stb. . . * . , 4.4. , Ennek az elamzp munkának a hiánya az, mert mi revizionizmus alatt keres-; Ma már nem áll ki senki azt mondani, hogy nem kell proletárdiktatúra, stb., de az, hogy a-munkájában hogyan jelentkezik vagy jelentkezett - éppen azért, mert a dolgok mélyére nem tudunk hatolni - nem tudjuk megállapítani. Sok kérdésben uj módon kell gondolkodni, uj dolgokat kell felvetni, az élet tűzi ezt napirendre. Szabó elvtárssal vitatkoznék egy-két kérdésben. Azzal egyet lehet érteni hogy a konszolidáció befejezésével uj szakasz kezdődik, de miért uj kérdésként veti fel a tömegkapcsolatot és munkastílust• _ __ _ J2 re _ :.rt! '1677- 9 -i
