Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1958-01-21

i

MSZMP. V.ker. Pártbizottság V/l/l2.

készült 15.pld.

fa / ’

f ;

Jelentés

A Történettudományi Intézet pártszervezetének munkájáról.

I.

I

1956. októbere előtt a Történettudományi Intézetben erős jobbratolódás volt tapasztalható. Éles ellentét támadt a dolgozók ésj az akkori vezetőség között, személyi, politikai és tudománypolitikai kérdésekben. Az Intézet szoros kapcsolatot tartott fenn a Petőfikörrel és az írószövetséggel, elsősorban Pálóczi Horváth György személyében, aki akkor az Intézet munkatársa volt. Nagy befolyása volt az Intézet dolgozóira Ko sáry Domokosnak. Az Intézet az ellenforrada-fa lom alatt ideológiailag-politikailag demoralizálódott, a párthoz hü „ elvtársak is elvesztették tájékozódó képességüket, szinte általános

r meghasonlás lépett fel körükben. Ebben a kispolgári, burzsoá demokratizálási illúziók, valamint az ellenforradalom helytelen értékelése mellett nagy szerepet játszott a régi vezetés hibás tudomány és káderpolitikája.

Az október 23-át követő napokban politikailag igen káros hatása volt, - különösen a fiatal történészekre - Hanák Péter és társainak pálfordulása, akik az előző időszakban nemcsak az Intézet ben, hanem az egész tttténészfronton vezető szerepet játszottak.

Az 1956. őszét követő időszakban ideológiai és politikai kérdések közül leginkább a következők foglalkoztatták a dolgozókat:

A forradalom és ellenforradalom; Nagy Imre szerepe; a nemzetközi imperializmus szerepe az ellenforradalom kitörésében; az írószövetség tevékenységének megítélése; /nagy visszhangot keltett az írószövetség feloszlatása, mert ebben sokan a "régi módszerek" tá feléledését vélték látni/ a Szovjetunió és a népi demokráciák viszonyának problémája.

Szakmai munka hosszú ideig nem folyt az Intézetben. Eleinte és még jelenleg is bizonyos objektivista álláspont volt tapasztalható egyes fiatalabb történészek szemléletében, az idősebbek pedig óvatosan nyilvánítanak véleményt. Ilyen álobjektivista szemlélet érvényesült például Klein Zsuzsa: "A Tanácsköztársaság Veszprém-megyei tevékenysége" c. tanulmányában. A tanulmány ugyanis megjegyzés nélkül közölt ellenforradalmi sajtótermékekből idézeteket, anélkül, hogy azok állításait megcáfolta volna. A pártszervezet felfigyelt erre a jelenségre és a hivatalvezetés megtette a szükséges intézkedéseket. Jelenleg, különösen a polgári történészeknél a középkor kevésbé "sikamlós" forráskiadványai felé valé fordulás tapasztalható. Általában - 1-2 téma kivételével - félretették a népi demokratikus korszakra vonatkozó témákat. Igaz, ennek vannak objektiv okai is. A forrásanyagok egyrésze nehezen hozzáférhető és egyes témák feldolgozása napi politikai érdekekbe ütközik.

Egyes fiatal munkatársak között olyan nézetek is tartják magukat, melyek szerint a történettudománynak nincs társadalomnevelő hatása és szerepe. A tavasz folyamán a polgári történészek

^ I* országos levéltár

I

/ x , dr /i_ ^

I . ________ .

.

..........................