Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-12-09
' * ( • tó- 4 - i ft e; 2 Megnéztük, éa kiderült, hogy egy-egy ember, amikor hazajön sokesetben 2-30o.ooo forint értékű dolgot hozott haza. Nyolc embert hivtunk haza kirendeltségekről, akik nagykereskedelmi vállalatokkal csere-keroskedelmet folytattak. Ez nagyon rossz hatással van az emberekre és rossz véleménnyel vannak a külkereskedelemről. Tavaly annak a gondolatát is felvetettük, hogy a követségeken, kir<n deltségeken dolgozóknak vegyék le a fizetését, Ezek között nagyon sok fiatal ember van - 26-28 évesek - akik 2-3 év aiatt meg tudják szerezne azt, amit egy melős ember évtizedeken keresztül tud magának megszerezni. Ebből a szempontból hefy ealem, hogy a kerület foglalkozik ezzel a kérdéssel. Le kell lilni a KíilUggyel, a “emzetközi Osztállyal és megbeszélni ezeket a problémákat. A jelentés 2. oldal második bekezdése nem helytállóak. Az információ rossz. Egyetlen ember sem megy ki külföldre anélkül, hogy az államközi főosztály vezetője, osztályvezetője meg ne nézné,ne foglalkozna vele. Ugyancsak a második: oldalon van felvetve, hogy a vállalatok húzódoznak a?tól, hogy megfelelő embert adjanak kirendeltségre. Ezt nem leht általánosítani. Voltak problémák, dd ezen a téren már előbbre léptünk. A vállalatok ma már megértik ezt a feladatot, tudják, hogy az ő érdekeiket io képviselik és adnak rendes embereket. Ez pera® nem jelenti azt, hogy egyszer sem ejtenek át bennünket. A pártszervezeteké és igazgatókra támaszkodunk. 12o-13o.ooo ember van kirendeltségeken, a legtöbbje bevált, jól megoldják a problémákat. Nem tudom hogy történt az a megállapitás, hogy a baráti országokban nem követelünk olyan követelményeket, mint a tőkés kirendeltség dolgozóitól. Ez nem igy van. Teszünk ugyan engedményt a baráti országok felé, és ez pld. a nyelv-kérdés. Kapitalista országokban kisebb mértékben engedünk ki embereket középfokú vizsgával, de a politikai megbizhatógágot megnézzük minden esetben. Ugyancsak nem áll fenn, amit Kepes elvtárs mondott, felvetett mint kérdést, Figyelembe kell venni, hogy a baráti kirendeltségeken a státuszunk 112, kapitalista országok felé 15o. A forgalom 7o %-át baráti országokban, 3o %-át tőkés országokban bonyolítjuk le. Hiba volt, hogy eddig a baráti országokban nem folytattunk piackutató munkát, ezen a téren van előrehaladás, szükség van az ilyen irányú munkára, A hazarendelt elvtársak kérdése: Vannak nekünk ezen a téren problémáink. Arra kellene nekünk vigyázni, hogy ne vonjunk le általános következetéseket. Ebben az évben 42 embert hivtunk haza, a múlt évben 132-őt. A 42 emberből 8-nál volt probléma. A vállalatok legnagyobb rés zt visszaveszik a hazajövő embereket. Vannak egyes embereknél szakmai vonatkozásban problémák és az esetek egy részénél vannak szubjektív dolgok is. Ezeket teljesen kikapcsolni nagyon nehéz. Qázerné esete. Igaz nagyon rendes elvtársnő, a hazahívás körülményei nem voltak tisztázva, zavaros volt. Az Importéx-nél dolgozott - beszéltünk az igazgató, személyzeti vezető és párttitkár elvtársnal, nem„tudtuk elérni, hogy oda visszavegyék. Az ellenforradalom előtt ott dolgozó igazgatóval voltak problémák, amit mind az ő nyakába akartak varrni. Az viszont nagyon rossz dolog, hogy utasításra vegyék vissza, mert, ha nem akarják úgyis kitörik a nyakát, igy történt meg a 3-4 hónapos hmza-vona. Lehetne még hasonló problémát elmondani többet is: Müller, Alcsut, Féninger elvtársak problémái. Marosné elvtársnő: Az Importex Vállalatnál a Glázerné ügyében megmutatkozott az a régi " rákosista"szellem, odakint a Glázerné megfelelt, jé munkát végzett, és idehaza nekik nem felelt meg. & _ . . . . . . . . ~ — —. —.—,——. (
