Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-08-12
| ; h ■■■■ :~*** .• ' ' ' ' ' í;í I | .( ""~ ■ —>„1* • 'ql ____............................... .. . ¥“-;r e-.x — ^ ''RpnntfvQ^q ogytté-s^t-aB#. JiO-gy..-a;-^páa?!t&ze3?V]a*aie k nem adnak elég segitséget, nem .muta-t^ált. magy aráz záífm^ga feladatokat, másrészt, hogy politikailag é^Qhge a h^^ksaeivezetraaktlvahálózata, igy nem is képes a feladatot jól elvégezni. Eztedfig y^ngeségett-pártvezetőségeink egyrésze latja, azonbannem. igyeksnüt"rajtaregegiteni* A szakszervezeti bizottságok egykét tagjáh-klvül az ak tiirahálózatranem végez politikai nevelő munfcát, sőt gyakran; az..akiitéiaták-Válnak a jogtalan követelésekh angadójává. A szervezeti 'felépítés helyes általában a szakszervezeteiméi. Nagyobb hivatali szervezeteknél -osztály és irodabizottságok is működnek a központi SzB mellett. Bizalmljhálézatot a legtöbb helyen kiépítették. A szakszervezeti bizottságok összetétele politikai-szakmai szempontból általában megfálölő. Az elnök&k többsége a szakszervezeti munkában j?r^ tas', képze 1teívtárs, aki a dolgozók között él é3 akit a dolgozók szeretnek# Vannak azonban még olyan helyek is, ahol a szakszervezeti bizottság összetétele mag nora felelő, az üzemi bizottságba nincs egyetlen kommunista sem. A szakszervezeti bizottsági Üléseket általában rendszeresen .-megtartják, azok nívója qzonbán nem mindig a legmegfelelőbb. Ez adódik elsősorban abból, hogy a kollektív vezetés nem érvényesül tnljes mértékben# Ezt bizonyltja úgy a nagy, mind a kis létszámú 3zB-nél az a tapasztalat# hogy psak 2-3 elvtárs aktiv.# A szakszervezeti bizottságok legtöbbje munkaterv alapján dolgozik. A munkatervek azonban elég gyengék, politikai munkával nem foglalkoznak, csak különböző évfordulókra való fölkészülést rögzítenek a munkatorvokben, A tömegpolitikai munka gyengeségének komoly oka# hogy á felsőbb szakszervezeti szervek som adnak megfelelő politikai segítséget az üzemi bizottságoknak. Továbbá oka ofinek az is. hogy még.mln.cLi^ nem vált a szakszervezeti műnk a Jter ü le t Ő n_ji o lent ős sgB.má.llyirjL.bíwlmlA ft Ital *bán munkájuk logtöbbnyiro a tagdijak összeszedéaéro, a dolgozók egyus kéreÍmexnek továbbítására szükiiL, E*te Uloten a szakszervezet k most kezdenek munkához, inort .már maguk is Kezdik felismerni a bizalmi munka jelentőségét# Szükségesnek mutatkozik a bizalmi munkáira alkalmatlanok kicserélése is# Az ia tapasztalható, hogy, mig a párt- éa szakszervezeti bizottságok ' közB'it~~a kapcstTIat nagyjából kicTégltflX addig a pártbizalmiak és szakszorvezoii bizalmak között-U kapcsolat iffin gy_,:«jiko*. to Fő hiba a bizalmihálózat gyengeségét illetően, hogy néni kapnak megfelel, ő politikai tájékoztatót és neyoléat# Ebben a kérdésben mind a szakszervezeti bizottságok, mind a pártbizottságoknak sok a tennivalója. A szakszervezeti bizottságok mellett a legtöbb helyen sok különböző más bizottság működik, » tápisztaliit azt mutatja, hogy ezeknek i bizottságoknak a munkája - sok heiycn - formális, ennél fogva nem tudiák megír felelő mértékben segíteni a különböző területeken az üzemi bizottság munkáját# A nőbizottságok munkájával kapcsolatban mZ a tapasztalat, hogy bár általában létrehozták őket, munkájuk leginkább különböző rendezvények megtartására szorítkozik. Legnagyobb hibájuk, hogy n:;m fogják át az adott vállalat nődolgozóit és különösen köveset foglalkoznak a nők politikai növelésével, mint speciális kérdéssel, „ „ Gyenge a szakszervezetek munkája az üzemi tanácsok irányítás' t illetően is. Az üzomi tanácsokat a sok bizottság közül egy bizottságnak tekintik nem az üzemi demokrácia kiszélusitéso eszközének, ORSZÁGOS LEfÉÍPTÁR fró ■ I i ___ • 88 ~ 2 ítwtMm’mifHKtaimmaea 2 . f
