Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-08-12
* * ■ • «•:. 5 •» II, A szakszervezeti munka pártirányítása. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy azokon a helyeken, ahol a szakszervezeti bizottságokban megfelelő képességű kommunistákat delegáltak, a szakszervezeti bizottság és a pártszervezet közötti viszony, együttműködés jó. Ezeken a helyeken a szakszervezeti munka pártirányitása - helyesen - a szakszervezetbe küldött kommunisták, illetve az MSzMP csoportokon keresztül történik. Az épitőipari vállalatok MSzMP csoportjai a legutóbb pl. megvitatták ás egységesen foglaltak állást az üzemi tanács megválasztásával és a nyereségrészeéedés elosztásával kapcsolatban. Ahol kevesebb a szakszervezetben dolgozó kommunisták száma - és igy MSzMP csoportot nem tudnak létrehozni - ott is összejönnek a szakszerve- • zetben dolgozó* elvtársak a feladatok megbeszélésére. Azokon a helyeken azonban, ahol a szakszervezeti bizottságokban nem megfelelő képességű elvtársak ré küldtek be vagy nincsenek kommunisták, a szakszervezet és a pártszervezet közötti viszonyt leginkább a szakszervezeti bizottsági elnök és a párttitk*'r közötti viszony jelenti, Ezekon a helyeken a pártirányitás gyengén megy, A szakszervezetek pártirányitásában a legnagyobb hiányosság - annak ellenére, hogy a kapcsolat a legtöbb helyen jó, -az, hogy a pártszervezetek a szakszervezeti munka leggyengébb területéhez a mozgalmi-politikai. nevelő munkához adnak a legkevesebb segitséget. Sok helyen a kapcsolat tehát csak ^formális, Az UB elnök rendszeresen résztvesz a pártvezetőségi üléseken, mikor a szakszervezetet érintő problémákat tárgyalnak, esetenként a.pártvezetősóg beszámoltatja, A párttitkár, vagy a vezetőség valamelyik tagja esetenként résztvesz az üzemi bizottság ülésein. A megbeszéléseken azonban nagyrészt csak az éppen felszinre kerülő napi problémák megvitatására térnek ki. Csak kevés olyan pártszervezetünk van, amelynek elvi irányitó, ellenőrző szerepe kielégítően érvényesül a szakszervezeti munka pártirányításában. Nem egy helyen az is akadályozza a szakszervezet megfelelő pártirányitását, hogy az SzB elnök és a párttitkár .között személy es ellentét van# to Egyes hölyekon a szakszervezet, illetve a szakszervezeti bizottságok munkájának lebecsülése is>megtalálható, a pártszervezetek részéről. De mutatkoznak ilyen jelenségek igen sok helyen a dolgozóktól is. A szakszervezeti munka lebecsülése súlyos károkat okoz a párt politikájának, ezért tűrhetetlen. Abban, hogy a szakszervezet pártirányitása sok esetben nem megfelelő és formális',része van annak is, hogy a kerületi Párt-Végrehajtóbizottság és az apparátus ozideig még nem adott megfelelő segitségré a szakszervezet- pártirányitásához áz alnpszervezeti vezetőségeknek. Nem tanította meg őket a munka helyes módszerére, nem segítette és ellenőrizte ilyen iránya munkájukat. Ez annál inkább is szükségesebb lett volna, mert az Országos Pártértekezlet határozata legfontosabb febdatként jelölte meg a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítását, amelyben a szakszervezetekre, mint "hajtószíjakra" komoly feladatok hárulnak, «•» ' öiüüSÁGOS LEVÉLTXft ______________________________________________83__________________________________ ’ íS . í
