Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1957-07-29
_5_ /X akik a kezdet kezdetén rósztvettek a munkában. Ez a depolitizálódás //*/'■ mutatkozik abban ia, hogy Fejes elvtárs Fülep elvtárs felé nem vitt tovább politikai információt. Az elvtársak többsége mikor bement a munkásőrségbe arra számított, hogy ez egy politikai iskola lesz, a számukra, és ezt nem kapták meg. Ennek a kihatására lehetett következtetni a fegyelem terén, hogy nem lehetett kát és fél óra alatt csak 5o%-oa mozgósítást uláxxix elérni. A túlterheléssel kapcsolatban helytelennek .t ártom ha hetenként kétszer riadó van, önmagáért a riadóért. A statisztika alapján nem lehet csodálkozni azon, hogy a mozgósítás nem jár sikerrel. Előfordult pld. hogy vidéki kiküld tésre nem tudott egy elvtárs elmenni mert a munkásőrségtől nem kapott távozási engedélyt. Amikor ilyen az összetétel, foglalkozás szerint, meg kellene nézni, hogy kell-e ilyen szigorúan venni a foglalkoztatást. Burján elvtárssal kapcsolatban: lakásán találtak egy engedély nélküli fegyvert több száz lőszerrel.,Ez szabályosan fegyverrejtegetóst jelent. /Abbázia es et/ * Mindez annak a politikai munkának a hiánya, ami a munkásőrségnél megmutatkozik, hogy csak a katonai kiképzést veszik előtérbe. Felmerült a lakáskérdés. Ha a munkásőröknek rosszak a lakásviszonyaik, akkor ezt feltétlen előtérbe kell venni. De ilyen formában ahogy a jelentésben van, nem lehet. Én úgy gondolom, hogy a Királyerdőn is lakik nem munkásőr^képtelenség hogy a mozgósítás érdekében 238 embert a kerületben vagy a kerület környékén lakó elvtársakból is ki lehet állitani. Ha valaki akár Baranyában lakik és meg van elégedve a lakásával, akkor tartozzon a baranyai munkásőrség kötelékébe. Meg kell nézni hogyan lehetne Maros elvtársnőt segíteni abban, hogy a foglalkozásokon részt tudjon venni. Fülep Endre elvtárs: A legnagyobb problémám - és amit vissza is tükröz Vas elvtárs hozzászólása - hogyan egyeztessük a katonai vezetést a mozgalomban szokásos, kialakult vezetéssel. A zászlóaljban a katonai vezetés érvényesült,gyakorlat ilagfinem volt meg a problémák megbeszélése. Előtérben a katonai jellegű foglalkozások voltak és kkk kialakult egy olyan nézet, hogy pof ' litikai munkát végezni nem kell és nem is lehet. Kialakult az a nézet, '""s hogy a munkásőrség formájában katonai, de maga a léte politikai szempont. Nem alakult ki a zászlóaljban a parancsnokok politikai vezetőszerepe. Kb. másfél hónapja csináljuk csak azt, hogy a munkaterveket a törzs megbeszéli. Azóta a parancsnokok sokkal önálóbbak lettek és a csak katonai jellegű vezetés kezd megváltozni. Ebben az előtérj észtében megpróbáltuk ezt kidomborítani ós azért vetettük fel, hogy legnagyobb problémánk a kétféle vezetési jelleg összehangolása. A velünk való foglalkozással kapcsolatban a tény az, hogy az a bizonyos határozat kimondja, hogy az első titkár foglalkozhat csak a munkásőrséggel. Mi megpróbáltuk ezt mechanikusan venni, de ha ugylátszik hogy ez nem jó és ha van a VB-ből egy elvtárs aki alkalmas és szeretne a munkásőrséggel foglalkozni akkor meg kell bizni. Állítom, hogy ha valaki meg lesz bizva a PB. részéről hogy részt vegyen a munkásőrség kiképzésein és gyakorlatban köztünk lesz, meg fog szűnni ez a probléma. Az a véleményem, hogy a munkásőrség minden egyes tagja vegyen részt az alapszervezetében a politikai munkában, de mint egységes szerv is végezzünk önálló propaganda munkát pld. felvesszük egy iskolával a kapcsolatot és azon leszünk, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a munkásőrséget. Politikai munkatervünk van, meg is van vitatva, de az eddigi vezetési forma nem tette lehetővé, hogy ezzel foglalkozzunk. A legtöbb nehézségünk van a kiképzéssel. Úgy érzem ez a mostani beszélgetés jübegsc zárja le nálunk a szervezési munkát és ezek a ma teljesen jogos kifogások meg fognak szűnni. Q,„„SZAGOS LEVatAB
