Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1988-04-19
-,„m__________ — ^ §§ llflfl itev-v-1 ':/•■ ©•/ | ]:$ y I 0$$j. $$?- 55 -! előadással el lehet fogadtatni a vezetőknek a személyét. De ez nem fogja megerősíteni a pártnak a helyzetét, stabilizálni hosszabb távra. No, most az en meggyőződésem szerint tulajdonképpen három, pontosabban 4 kérdéssel, ill. kérdésre kellene koncentrálni ezen az értekezleten. Valóban egyetértek Szerényi elvtárssal abban, hogy nem lehet mindent megcsinálni. Boldog lettem volna, ha ebben az anyagban nem jelentkezik olyan kérdések, mint a külpolitika, erre volt utalás, az oktatás, tulajdonképpen a -tudományos kutatás sem lenne baj, a gazdaság sem lenne ha baj, ha nem jelenne meg, a gazdaságnak szerintem van ma a pártnak egy elfogadott programja, azt a programot nyugodtan megerősítheti a pártértekezlet is, meg kéne valósítani. De 4 kérdéssel azonban komolyan kellene foglalkozni. Az első kérdés, hogy egy olyan helyzetelemzést adni, amelyik figyelembe veszi ami le van Írva az állásfoglalás-tervezetbe, fi de tovább megy ennél. Az állásfoglalás-tervezet egy gazdasági helyzetelemzést ad és itt egyetértek a kerületi VB javaslatával, hogy egy politikai elemzés is jelenjen meg. Mert azért politikai tartalma is van annak a szituációnak, amiben az ország van. Es ha az ideológiai tartalmát ismerjük az sem baj. Tehát egy komplex helyzetelemzéssel, őszintébben, nyíltabban, önmagával szembe nézőbben. A második kérdéskör, amivel foglalkozni kéne a párt megujolása, ebbe beleértem a demokratikus centralizmus fogalmának az átértékelését. Nem arról van szó, hogy huzzuk ki a demokratikus centralizmust, én még olyan demokratikus rendszert nem láttám, amelyiknek ne lettek volna centrális elemei, ezért fogadom el még a Misi elvtárs szövegezését is, de nincs ennek jelentősége, hogy oda mondjuk vagy nem mondjuk oda.fea a demokratikus centralizmusnak demokratikus elemeit megerősítjük, a demokratizmus az nemcsak azt jelenti, hogy a választási rendszerben, meg az egy irányú információáramlásban lentről - felfelé is történik építkezés, hanem a politika formálásában, jobban éptkező lentről re fe felfelé, akkor már történt egy elmozdulás a demokratikus centralizmus mai értelmezésében. Alapvetően szükségesnek tartanám. Ennek szervezeti vonatkozásai vannak, érzésem szerint a leirt javaslatok, amelyek az állásfoglalás-tervezetben vannak jók, csak talán nem elegendőek, és itt is valahol egyetértek a kerületi állásfoglalás tervezettel, érdemes lenne tovább gondolkodni rajta, gondolom valamilyen körökben folyik is. Mondol/ egy példát, egy nem nagyon megérlelt példát, én el tudnám képzelni, hogy a területi pártszervek vezetésében maximum egy függetlenitett vezető legyen és a többiek, beleértve az első titkári funkciót és ezt nem muszály azonnal bevezetni, egy ilyen fejlesztést is csináljunk. Legyenek választott és nem függetlenitett funkciók. Sokkal inkább politikai tartalmúvá tehetné a munkát a mai ismert problémáinkkal szemben. Es mondhatnám tovább. Tehát a párt szervezeti megújulását alapvetően fontosnak tartom, fontosnak tartom emellett a munka módszerbeli megújulását is. Erről itt kevés szó esetfe és ebben a kérdéskörben kéne illeszteni azt a pártnak, az államhoz és más társadalmi szervezetekhez való viszonyát rögzíteni kell, talán az egész nemzeti méretű demokráciához való viszonyát is ebben a kérdéskörben kell rendeznie. 5 b X • jjÉS i • í
