Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1965-07-02
Ha az offenziva es deffenziva proglémát vitatjuk, elsősorban ilyenfajta kérdésekben, kell megnyilvánulni. Keresni kell azokat a módszereket, utakat, melyek a mi véleményünket legjobban befolyásolják és amelyek a tudatot szocialista irányban fejlesztik. Nagyon nehéz feladat ós nem is lehet azt kitűzni, hogy a közeljövőben ilyen igennyel fellépjünk. Az anyag többek között foglalkozik egy igen alapvető kérdéssel: - Sok jel mutatja, hogy kerületünkben a kommunisták kiállása. határozott fellépése, állásfoglalása ideológiai, politikai kérdésekben nem eleg határozott ós főként nem foffenziv. • Néhány mondattal arrébb pedig azzal, hogy kerületünkben viszonylag magas a kommunisták elméleti-politikai képzettsége, színvonala. Evek hosszú során át mintegy 20.000 ember vesz részt a pártoktatásban, stb. Itt igen komoly ellentmondást látok. Nem arról van szó, hogy ha 20.000 ember tanul, felvértezett, az egeket tud megmozgatni, hanem, hogy mi magunk néha a mennyiségi szemlélet bűvöletébe esünk, Y Hogyan lehetséges, hogy evek óta - nem is /elytelen érvekkel -magyarázgatunk ideológiai kérdéseket, mégis amikor egy év múlva előkerülnek.ugyan abban a pártszervezetben ugyanazok a problémák - értetlenül állunk, hogy miért nem értik az .előzőleg megmagyarázott időszerű elméleti kérdéseket# Pld. a Belkereskedelmi Minisztérium taggyűléséin a szövetségi politikáról helyesen, jól tárgyaltak, az is jó dolog, hogy mind ezeket az elméleti dolgokat megpróbálják a helyére rakni, - móg sem értik a szövetségi politikának a helyes alkalmazását, ha azt konkrétan hely Heg alkalmazni kell# Az is gondot okoz, hogy a kérdés bizonyos szinten megértésre talál, majd lekerülnek napirendről ós később szinte uj kérdésként kerül elő. A gyökere ezeknek a gondoknak abban van elsősorban, hogy nem törtónetieaséggel vizsgáljuk ezeket az elméleti kérdéseket,hanem mint valami uj problémaként. Ez a tört ónét iet len szemlélet té az oka,hogy újból elő kell szedni, újból ós ujbói kell magyarázni, amikor már azt hisszük, hogy túl vagyunk rajta. Ilyen pld. a szövetségi politika kérdése, ha a társadalmi összefüggések nélkül magyarázzuk ós éltetjük meg, akkor újból kell fogl lalkozni vele. Másodszor hajlamosak vagyunk arra, hogy leegyszerűsítsünk kérdéseket. A mi társadalmunk tudat-képzelete sokkal bonyolultabb mint ahogy fel szoktuk vázolni. Ha elmélyednénk abban, hogy mi a munkásosztály szocialista öntudata, a legszélesebb skálákat lehetne felsorakoztatni. A közöny, az érdek kérdése, amit tudjuk, hogy jelentkeznek ós ha meg akarjuk indokolni azt mondjuk, hogy a múlt hatása,stb. Ezzel nem lehet megelégedni, mélyebbre kell menni vizsgálva olyan problémákat, hogy a munkásosztály belső rótegeződóse, stb. A belső vizsonyok között tudjuk, hogy nem nő a munkásosztály viszont az értelmiség számszerű növekedése óriási s ilyen vizsgálódások szerint lehet meghatározni az ideológiai munka feladatait, problémáit. ^zért hibás a 2o.ooo-res raegállapitás, ha mélyebben nem vizsgáljuk a kérdéseket, megállunk egyszerűen a statisztikai adatokénál. Kommunista tudatosság szempontjából igy nem ad semmit a kerület számára, - hogy mit jelent ez a 2o.ooo~res szám. / /'/ ‘J § i / . ' I n ; i /
