Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1957-10-08

méretű gazdasági, politikai ós kulturális feladatok állanak, de egyidejülega viszonylag alacsony létszámú pártnak hatalmas munkát kell kifejtenie a tömegkapcsőlatok szélesítése terén. Ezeknek a feladatóknak a legkevésbé sem kedvez a közömbösség légköre, amelyben elsősorban a politikai felvilágosító munka, a széles rétegekre kiterjedő politikai tömegmunka, a pártnak sok követőt szerző u.n, aprómunka marad el. Azért is fel kell figyelnünk a közömbösség egyes jeleire, mert az MDP idején az aktivák körében ismert vélemény volt, hogy a tagság egyharmada végez csupán munkát, ma pedig amikor az MDP*. tagságnak kb? egyharmada maradt párton belül, ugyanez a helyzet nem ismétlődhet meg.

Ahhoz, hogy a párttagság egy részében kialakult ilyen hangulatot - amely egyébként gyorsan fertőz - le tudjuk küzdeni, először tanulmányoznunk koll a közömbösség okait és ezek ismeretében kell megtalálnunk az aktivizálás módjait?

I.‘

Az alábbiakban megkíséreljük felsorolni a pártáletben tapasztalható közömbösség okait: ezek az okok általában nem különállóan jelennek meg, összefonódnak, erejük és hatékonyságuk helyenként és időn** x-n kent változik, ezért alábbi ismertetésük sorrendje nem jelent fontossági vagy más értékelési rangsort;

1. Sommás és egyszerű elintézés volna az a bizonyos fokú reális megallapitas, hogy november után pártszervezés során a pártéletben tapasztalt eleven és lüktető tempót a "végtelenségig'1 nem lehet fenntartaná és ''természetes", ha a konszolidálással párhuzamosán a kezdeti lazas aktivitás "normalizálódik" — azaz magyarán csökken. Ez a többször is hallható vélemény annyi relitással bir, hogy március óta - azaz a rekaciónak a MUK-nál elszenvedett kudarca óta - a konszolidálódás is egyre erőteljesebben érezhető, ami a rendelkezésre álló erők és energiák tervszerűbb csoportositására is vezetett. Március előtt, de különösen november, december hónapban általános jelenség volt, hogy fontos gazdasági és állami funkciókban dolgozó elvtársak idejük döntő részét .pártmunkában töltötték, azóta viszont visszatértek szakmai munkájukhoz és mint esti munkatársak a normális feltételeknek megfelelően, de a

^korábbiakhoz képest szerényebben szerepelnek a pártéletben;

Ennek ellenére ez a megállapitás koránt sem ad kielégítő magyarázatot a tapasztalt laoulásra, mert éppen a konszolidálódás állit uj, sokrétű és a korábbiaknál nem kevésbé jelentős feladatokat a párt eié. Ezek a feladatok önmagukban is mozgósitó erővel bírnak, kellő megszervezésük és a velük kapcsolatban folytatott politikai munka pedig úgyszólván kizárná a pártólet elcsondesedésének még a lehetőségét is. Ha tudomásul is vesszük, hogy a kezdeti lázas tempót hosszú időn át tenntartani nem lehet; a közömbösség kétségtelen jeleinek más. melyebb okait koll megkeresni.

2. Közelebb visz bennünket a kérdés megoldásához annak vizsgái áata, Hogyan alakult a párt összetétele. Köztudomású, hogy az átigazolások száma március után jelentősen felugrott. Ez a számbeli növekedés azonban - ha nem is rontotta - de nem is javitotta a párt szociális és politikai összetételét;

Ebben a március utáni időszakban sok olyan elvtárs korült vissza a pártba, akik az ellenforradalom okozta megrendülésüket nehezen heverték ki,, kétejjeiket nehezen győzték le, de'ez a folyamat politikai megerősödésükkel járt és azóta számottevő politikai munkát végezlek.

X) I ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

t r