Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/8)
1957
1 — — « ■r t ’- '■•■ - s’i .'•*/. , , • .! • ' ' ' ■ ' * j§ II' ' • X (J- 1 I J E Gr Y_ _2j _ö x _ö il_Y_V_ . . , felvétetett 1957 március 2-én megtartott apparátus értekezleten. * 1. napirendi pont. A szakszervezeti munka feladatai. Ambrus elvtársi Megtartja a beszámolóját a kérdéssel kapcsolatban. Bocskarijev elvtárs: Értékeli az IB elnökök részére tartott értekezletet. Elmondja a véleményét aszal kapcsolatban, hogy ezeh az értekezleten vitatták azt, hogy taggyűlések milyen időközökben legyenek. Véleménye szerint ez nem helyes, hiszen a taggyűlés a kommunisták iskolája, azonban olyan kérdéseket kell tárgyalni a taggyűléseken, ami a tagságot érdekli. Ilyon kérdések, a párthatározatok, a KB és a kormány határozataiból kifolyó feladatok megbeszélése. Pld. a most megjelent párthatározattal kapcsolatban is vannak kérdések, amelyeket a taggyűlésen meg kell beszélni. ^ A második kérdés csoport amelyet a taggyűlésen tárgyalnak az adott pártszerv kommunistái elé kitűzött feladatok teljesítése, a termelés megjavításával kapcsolatban stb. A helyi viszonyokat nézve pld® a munkástanács munkájának a megvitatása ezek a kérdések érdekelni fogják a tagságit. Nincs szUkség arra, hogy mint a múltban az igazgató beszámoljon a pártszervezetnek a végzett munkájáról ós ezzel együtt a felelősség egy részét is letegye, azonban szükséges, hogy az igazgató tájékoztatása a pártszervezetet/ a végzett munkáról, az elért eredményekről és a bar glévő problémákról. A tájékoztató után*született határozatnak nem szabad igazgatói hatás* rozat formának lenni, a célja az ilyen határozatnak, hogy a kommunistákat mozgositsa a tájékoztatóban közölt feladatok végrehajtására elsősorban a feladatokat meg kel] tárgyalni, högy a tagság mindent öntudatosan tudjon végr hajtani. A harmadik kérdés csoport a kommunisták viselkedése. Elsősorban a termelésben az ^lejáró szerep betöltése. Biztosítják e az élcsapat szerepét. Teljesitik-e a kommunisták kötelességeiket. Hogyan harcol^ janak a kommunisták az idegen ideológiai befolyás ellen. Hogyan viselkednek a kommunisták nyilvános helyei© n és az életben. Mi a oélja /-v ennek, az hogy a' kommunistákat magos színvonalon neveljük, elvileg | és elvhűség szempontjából. Gyakorlati tetteket kell követelni a kommunistáktól, nem elég a marxi-lenini elmélet ismerete és igazságossá gának elismerése. Ezt elsősorban a taggyűléseken nevelés.sel a kérdések. megvitatásával követelik meg. Ez vezet ahhoz, hogy a párt tény legesen harcedzett, harcképes magasfoku marxi-lenini parttá váljon. Ahol a párttitkár jól megtudja választani a taggyűlés előtt megtárgyalandó kérdéseket ott a taggyűlések érdekesek és nemcsak a kommunisták neveléséhez járulnak hozzá, hanem az egész kollektíva nevelését szolgálják. Elmondja, hogy akkor amikor felmerült vita képpen az a kérdés, hogy A vagy 6 hetenként tartsanak-e taggyűléseké két-, nagyon nehéz lett a szive. Fájó volt ezt hallani, azért mert egész idő alatt arról beszél ünk, hogy egységes harcos pártra van szükség, ugyanakkor a pártépités kérdéseinek tárgyalásánál mar nem bizonyosodik ez a cél. Olyan pártot kell létrehozni, amelyik megfelel a kommunisták érdekeinek és az egész nép érdekeinek és olyan kérdéseket vitat meg, amelyek minSftit érdekelnek.
