Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1965-03-26
| •. ‘• *:•'5%;)*■>;' J y.y. •.A•;":Yf-• /-v , I v ■ •» Í V, i ■t / ' '• , , ‘ i > 2 16-18 évvel ezelőtt nyíltan is kiadták a jelszót az USA-ban ez az amerikai évszázad, mint a legerőteljesebb imperialista állam hegemóniáját akarták megvalósítani, eunek akadálya a Szovjetunió volt. Később a helyzet úgy alakult, nemhogy az amerikai imperializmus világhegemóniáját nem voltak képesek megvalósítani, de a szocializmus társadalmi rendszerét sem tudták megsemmisíteni, azt képtelenek voltak megakadályozni, hogy a világon a szocialista rendszer tovább terjedjen. Me már 2 világrendszer van egymás mellett. Manapság 115 tagállama van az ENSZ-nek, melynek nagy többsége a gyarmati uralom alól felszabadult országokból tevődik ki. Ezáltal egészen más helyzet, merőben más világkép alakult ki. Igazolta a marxizmus-lenini zmus igazságát, ez az évszázad a kapitalista társadalmi rendszerből a szocialista társadalmi rendszerbe való történelmi átmenet százada. Ami eddig történt az ezt a tételt igazolta. Ha 3z elvtársak nem a napi apró eseményekre gondolnak, akkor láthatják egy történelmi folyamot ment végbe, amit úgy hivnak, hogy szocialista társadalmi rendszer, oz állandóan mennyiségileg es minőségileg is-gyarapitja a 2 társadalmi rendszer közötti erőviszonyokat, moly döntő mértékben eltolódik a - szocialista világrendszer javára, 1-Ia csak azt nézzük mennyire leszűkült az imperializmus- területe, a saját tőkées piacán belül is egymással szemben állnak és küzdenek azért, hogy a meglévő működési területüket valamilyen módon kiszélesítsék. Latin-Amerikában is mozog a talaj a' lábuk alatt. Ott is szocialista társadalmi rendet építenek, különböző országokban - nem szocialista országokban - felmerül a kérdés hogyan haladjanak tovább, milyen legyen ezeknek az országoknak az átmenete a szocialista társadalmi rendszerbe. De a kapitalizmust, mint szót általában kerülik, ^próbálkoznak un. népi kapitalizmussal, stb. Egyetlen orságban sem mondják ki, hogy.kapitalizmust építenek, vagy ragaszkodnak a termelési formához. Szocializmust épitünk, mondják, persze valami sajátos pl. arab szocializmust, nyugat-afrikai smcializmust N Még olyan helyeken is, mint Latin-Amerika, egyre inkább keresik azt az alternatívát, amely olyan középút, amit el lehet nevezni valamilyen szocializmussá, de ami biztosítja a tőkések uralmát. Ennek vagyunk tanúi Chilében* Közép utas megoldást választottak, Frei elnök azzal vezetixfélre a népet, hogy Ők is szocializmust akarnak. Ez annyit jelent, hogy amire a kapitalista országok büszkék voltak az kimondhatatlanná válik a népek szemében. A világ népeinek közhangulata a szocialista társadalmi rendszer felé vonzódik. Nemcsak a néptömegek vágya, óhaja a világot a szocialista társadalmi átalakulás felé vinni, vannak bizonyos objektiv dolgok is: atom, kibernetika, űrhajózás. Ez a 2o. század második felének technikai csodotára, uj termelési lehetőségek, melyek még jobban kiélezik ezt az ellentmondást, amely a kapitalista termelési módban van: a magán tulajdon ós a termelési mód között. Ezek a fejlett eszközök már a szocializmus technikáját jelentik} ✓ezek már egy olyan földgolyó jelentenek, ahol már az egész világon szocialista rendszer van. Ezek a technikai eszközök sajnos imperialista kezekbe is kerültek. Ss a tény az életet számunkra bonyolulttá teszi. Ujabb és ujabb helysetek alakulnak, amelyre nekünk választ kell adni. Ez a hatalmas fejlődés és technikai m M ___________________________________________________________________- - ■■ _ - - . . .. fi .
