Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1965-03-12
1 in • ' 'Iré/x f- 4 -rá 'V vIS f h|í;>*'íAiÍ?íX',;" De a kétoldalú kapcsolatok eredményeként kell megemlíteni a Magyarországra közös vállalatok létrehozására hozott megállapodást. Két közös vállalat létrehozását határozták meg. Egyik a mdzőgazdasággal kapcsolatos gépesítés. Ki kell emelni a magyar-szovjet vonatkozásban kötött kétoldalú egyezményeket. Ezek közül a hajóipari egyezmény hosszú évekre biztosítja a magyar hajóipar számára a munkát. A Szovjetunió olyan jelentős megrendeléseket adott, hogy ma már arról folyik a vita, hogy 197o-re jelentkező vevők közül kit golyózzunk ki. Szovjetunió viszonylatába 122 hajót, uszóegységet kell szállítani. Megemlíthetném még a magyar-cseh relációt. Magyar-cseh viszonylatban loo féle szerszámgépre, 5o féle gépipari közös beruházások részvételére történt megállapodás# Mi növényvédőszer gyártására rendezkedünk be, ők nem épitenek ilyen üzemet, viszont hozzájárulnak a mi üzemeink építéséhez. Ezek érzékeltetik, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok sokat ’'** hoznak az országnak. A nemzetközi együttműködés területén - beleértve Kinát is - milyen problémák jelentkeznek, miből adódnak ezek ? í'A'Öm f ’• * •“ rá tó ‘YYY . . ‘ ’ • *■' .'-V/V: 0 Az országok gazdasági színvonalában jelentős eltérések vannak, objektív valóság, amely ma még feltétlenül nehezíti a nemzetközi gazdasági együttműködést. ’ ' Ha azt a körülményt vesszük, hogy Románia és Bulgária nyersanyagban gazdag, iparilag fejletlenek. Őket pillanatnyilag nem szorítja különösebb nyersanyag gond, hanem minden eszközzé}, arra törekednek, hogy kiépítsék a m$.guk iparát, olyan ipaág^kat hozzanak létre, amely azelőtt ezekben az országokban ismeretlen volt. Őket sokkal kevésbé bántja a szakosítás, kevésbé bántja ; a műszaki együttműködés gyakorlati végrehajtása, mint pl. Magyarországot, Lengyelországot, ahibl iparilag fejlettebbek, de nyersanyaga kevés van. Pl. Románibáan az egy főre eső villamosenergia felhasználás mintegy 6oo kilowattóra; amig az NDK-ban 26oo, Magyarországon 87o-es szinten áll. Vagy az 1 főre jutó nemzeti jövedelem. Ha Magyarországon loo-nak vesszük, akik pl. NDK-ban 155, Csehszlovákiában 147, de pl. Romániában.csak 75. Ez objektíve nehezíti a sokoldalú, a népgazdaság minden területére kiterjedő megállapodás létrehozását. Másik nagy probléma, ami összefügg ezzel és meg kell mondani, hogy a KGST- országoknak gigantikus erőfeszítésekbe kerül a népgazdaságok ellátása szükséges nyersanyaggal. Szerencse, hogy a szocializmus olyan országban győzött, mint a Szovjetunió, mert különben nagyon nehezen menne. A Szovjetunió 196o~ban 2o millió tonna fűtőanyagot szállított az európai szocialista országoknak.19?o-beri az eddigi előirányzatok szerint 7o millió tonnát. Ma már Szovjetunió is ott tart, hogy európai részein ő is energia hiánnyal küzd már. Bz nagy problémát jelent a KGST országok között a megfelelő alap es nyersanyag biztosítása. Szovjetunió erején felül vállal, iervekszik bennünket ellátni. * A legfontosabb 24 nyersanyagot tekintve Magyarország csak egyetlen egyetlen egyben tudja magát kielégíteni, ez a bauxit. 1 í ■ . jli ! 1 ‘ ' '1^1 pl
