Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1965-03-12

t

t ~

~

Értékalapon folyik a csere, amennyit nekünk adnak olyan értéket nekünk is adni kell. Az a cél, hogy itt az embereknek legyen annyi, amennyi kell, de ez mellett tudomásul kell venni, hogy nincs nyersanyagunk és ahhoz hogy kapjunk adni is kell.

Milyen nehézségek vannak.

Sajnos jelenleg nincs kidolgozva az a mechanizmus, hogy kölcsönösen érdekeltté tegyék az országokat abban, hogy sajat szükségletein kivül, felül bányásszanak ki különböző nyersanyagokat.

Ehhez kapcsolódik a nemzetközi szakosításban lévő helyzet, ahol vannak eredmények, de távolról sem értük el a lehetőséget, amely rendelkezésre állanak.

Meg kell ezzel kapcsolatban mondani, hogy nőm lehet arra törekedni, hogy minden gyártmányt szakosítsunk. Pl. vannak olyan tér- . mékek, edény, gumiabroncs, amelyből a belső szükséglet nagy mennyiséget igényel. Szakosítást nem lehet úgy elképzelni, hogy adott ország csak mezőgazdasági cikkeket állit elő, másik csak ipari cikkeket.

pp Jelenleg több ezer termék, gépipari, vegyipari terméknél sikerült

a nemzetközi szakosítást megvalósítani, magyar gépipar formájában alig lo százalékot tesz ki. Arra törekednek az elvtársak, olypn határosat született, hogy külön meg kell vizsgálni a rendkívül lemaradt helyzetet, ki kell vizsgálni a helyzetet, hogy hogyan tudunk itt előbbre menni.

Itt fel kell számolni sok merev elképzelést, ugyanakkor alapvető követelmény a megfelelő szintű munka biztosítása is.

Mi Legyelországba exportálunk moöorvonatokat. Múlt évben llo kiszálltott motorvonat közül 33 áll motorhiba miatt. így nem lehet dolgozni, igy nem lehet verni az asztalt, hogy szakosítsunk.

Í

A pártnek erre vonatkozó határozata, amely a termelékenység emelkedésével, műszaki színvonal emelésével kapcsolatos ebben az összefüggésében is rendkívül aktuális, mert komoly elmaradások ffp vannak. 158-1963 -as évek között a Magyar Népkgazdaságban volt a

■ legalacsonyabb a termelékenység emelkedése évi átlagban amig

Bulgária 5,3, Csehszlovákia 7, Lengyelország 8, NDK $, Románia 7, addig Magyarország 5.2 %-os volt évente a termelékenység emelkedése. Ha szakosítani akarunk ezzel együtt jelentkezik a műszaki színvonal, a minőségi munka, határidőre való szállítás.

Úgy kell megtalálni az együttműködés útjaithogy ahol reális, már eredményeket tudunk elérni, ott is kezdjük meg az együttműködés kiépítését.

Lehet beszélni a dolog szubjektív oldaláról is. Olyan nézetek, hogy mit állunk szóba ezzel a partnerrel, ezek ilyenek, olyanok.

Még akkor is ha az adott országban vannak hibák reálisan, elvtársi alapon kell hozzállni a nemzetközi együttműködéshez, ez sokszor üzemi viszonylatban is jelentkezik.

Az ilyen szembeállást, anélkül hogy megvizsgálnánk sokszor elutasító magatartással találkozunk.Ez nemcsak országon belül van, más országoknál is, sőt azon túl hivatalosabb formában is. Vita ez. ugyanolyan harc kérdése, mint az élet más területén éppen azért, merxt más fokon indultunk és más körülmények vannak.

Mindebből az a tanulság, hogy a nemzetközi együttműködésben vannak jelentős eredmények, eze.k az eredmények a Magyar. Népfcaz- j daságra kihatnak, ma már gyorsütemü, egészséges fejlődésünket nem lehet vitatni.

v ■ I

!' ■ I

t 4 "rr—i

I