Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1979-12-06

" ct- .. : _•;••• _ •• ---r¥•*^t............ • f§ §§§ ;?frél 7 tov '■íxp&üédm • Sü . . • H| I ÜE __- 73 -I { A választott testületek szociális összetétele általában kifejezi az adott terület párttagságának összetételét. A különböző választott tes­tületekben megfelelő számban szerepelnek ás dolgoznak fizikai munkások ás nők. A fiatalok funkcióba állításánál még mindig megtalálható az in­dokolatlan bizalmatlanság. A fiatalok tapasztalatlanságára hivatkoznak-* figyelmen kivül hagyják az ifjúsági mozgalomban végzett politikai mun­kát és az ott szerzett tapasztalatokat. A választott testületi tagok 1 -» • között növekszik a pártiskolát, MLEE-et és felsőfokú politikai iskolá­ig kát végzők száma. A pártszervezetek iegyekeznek olyan párttagokat be­tenni a pártmunkába, akik már funkcióba állításuk előtt megfelelő poli-0 tikai képzettséget szereztek. A választott párttisztséget betöltő személyek önként és szívesen vállal­ják megbízatásaikat, a párttagság bizalmának jeleként megtiszteltetés­nek érzik megválasztásukat. Esetenként azonban a megválasztás után problémák jelentkeznek, melynek oka alapvetően, hogy a párttagok egy része nincs kellően felkészítve a vállalt funkcióra, nem ismertetik ve­lük, hogy a javasolt funkoié milyen elfoglaltságot jelent, mik a fűnk­éi óiéval járó konkrét feladatok, követelmények. Az elmúlt öt évet tekintve a választott testületekben tevékenykedő személyek aránya,az eddigiekhez hasonló mértékű. Az alapszervezeti titkárok 35,3 %-a, az alapszervezeti vezetőségi tagok 34,6 %-a cseré­lődött ki a két választás között. Ennek oka általában a munkahely­­fa tálozás, az aktivisták nem kellő felkészítése, életkor, fáradtság, betegség, más elfoglaltság. í ‘^99311! -Az üzemi Pártbizottságok és pártvezetőségek a hatáskörébe tartozó-ká­derekkel valé törődés rendszeresebb, képzésük, továbbképzésük terv^ azerübb. mint az alapszervezeti területeken. Ennek elsősorban objelctiv okai vannak, miután a kádermunka végzésének feltételei ezeken a te­rületeken biztosított. Az MSZMP KB 1973. novemberi határozata után a kádermunkában jelentős fejlődés mutatható ki minden területen. Érvényesül az a helyes szemlélet, hogy a kádermunka nem reszort tevé­kenység, a káderekkel való foglalkozás nem kampányfeladat, hanem a tudatos, folyamatos vezetői tevékenységnek szerves része. | I ’ i m §f | - © ff I . 1 61 I I L . Ii,w» 11 ■ --------------------"— m~ j l

Next

/
Oldalképek
Tartalom