Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1973-07-19

.

$•/ A központi és önerőből adott bérfejlesztés együttes mértéke;

/Munkásokra és termelésirányítókra, %-ban kifejezve/

Nehézipar lo,l %

Kohó- gépipar 9,3

Könnyűipar textil 11,1

Könnyűipar vegyes 11,4

... .

IV.kerülot 10,2 %

Amint látható, a teljes bérfejlesztési lehetőség - a párthatározatban érintett dolgozókra nézve - erősen kiegyenlir tett. /Az átlagoshoz képest mindössze 1 % körüli a legnagyobb

eltérés./ Ezt feltétlen kedvező tényezőként kell megítélni, ugyanis egy ilyen nagy jelentőségű bérpolitikai intézkedés nem hatott volna kellő mértékben, ha az igen komoly gazdálkodási és ezen keresztül bérfejlesztési problémákkal küszködő vállalatok dolgozói - ós éppen azok, akikre az irányelvek is fokozott megkülönböztetést irnak elő - saját hibájukon kivül, az átlagosnál alacsonyabb béremelésben részesültek volna.

/pl. textilipar/

És itt vissza kell térnünk a központi bérfejlesztés ágazati megosztásának, értékeléséhez, aöaz megállapítható, hogy a központilag meghatározott bérfejlesztés mértéke az egyes ágazatokban a párthatározat céljának megfelelően illeszkedett 8 a különböző szintű vállalati önerős béremelési lehetőségekhez.

/l.sz. melléklet/

4./ A vállalaton belüli felosztás differenciálása.

A vállalatok osak a szakképzettségre előirt 8-4 % emelésen felüli résszel gazdálkodhattak, ezért a következők csak a differenciálásra biztosított központi keyet és az önerős keret vállalati felosztására vonatkoznak. Általában az a jellemző, hogy a központilag meghatározott differenciálási -- az átlagosat meghaladó mértékben -a nehéz, ártalmas munkák, valamint a női munkák bérszintjénak javítása emelkedik ki,

— A —- i