Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1965-10-28
valamint az a tény, hogy csak az úgynevezett népszerű dolgokkal — | segély, üdülés, jutalom^ tüzelőutalvény - foglalkoznak, és kevésbbé foglalkoznak gazdasági, de főleg politikai kérdésekkel. 1 A pártonkivüliek tájékoistatása különböző módszereken keresztül történik; a./ Termelési kérdések napirendjére meghívják a taggyűlésre a szakszervezeti és KISZ aktívákat, brigádvezetőket, tagokat, valamint műszakiakat. b./ Csoportos beszélgetéseken keresztül kapnak tájékoztatást az ak— I tuális gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekről. c./ Pártnapokon, termelési tanácskozásokon, szakszervezeti és KISz taggyűléseken stb. szintén kapnak tájékoztatást. fo A párttagság többsége a termelés területén helytáll. Különböző kezdeményezésekben kiveszik részüket. Ez megmutatkozik a brigádok szervezésénél ós a brigádmunkában való részvételben. Pl. Izzóban ahol 8699 brigádtag van, a párttagok száma 1029 fő* Vagy a MPI-uan, ahol a kommunisták példamutatása megmutatkozik a szocialista brigádok munkájának patronálásában, vezetésében. E példamutatás hatással van az üzemrész pártonkivüli dolgozóira. Ez különösen akkor érekhető, amikor nehezebb feladatokat kell elvégezni, vagy pluszmunkát kell vállalni, mint pl: a normarendezés szükségességének magyarázata, vagy a szövődéi átszervezés. _ Ammellett, hogy a párttagság túlnyomó többsége példamutató, vannak móg e téren is hiányosságok. Pl: mind a 4 üzemnél tapasztalható még a párttagok körében munkafegyelem sértés, magatartásbeli hibák, iszákosság, családdal való nemtörődömség, társadalmi tulajdon elleni vétség, túlzott anyagiasság. 3. Az egyes feladatok napirendre tűzése tájékozódási és elvi szempontból megfelelő volt-e ? A tapasztalatunk az, hogy 1-1 feladat napirendre tűzése minden tekintetben tájékozódást jelent a párttagság számára, mert részben betekintést jelent,ad népgazdasági, vállalati szinten a termelés alakulásában, vagy megismerik a felsőbb párt és gazdasági szervek véleményét, állásfoglalását kül- és belpolitikai kérdésekben. Ezzel elősegítik a párttagság tisztánlátását és formálják gondolkodásmódjukat. Pl. a nemzetközi munkásmozgalombam lévő vitás kér^ I dések taggyűlésen való megtárgyalása. i |