Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1982-04-26
1 A közművelődési párthatározat és a törvényhatására mind szélesebb z/'-®® körben hódit az a felfogás, hogy az oktatási nevelési intézmények alapvető közművelődési feladata a műveltség megalapozása, fejlesztése, az önképzés módszereinek kialakítása, elsajátitiása a folyamatos művelődés érdekében. Fel kell tehát készítenünk az ifjuságot az egész életen át tartó önművelésre, megg kell ismertetni annak intézményes formáit, lehetőségeit. Hogy ezt tesszük már az óvodában, bármely furcsán hangzik is , egy-két példával illusztrálnám:- minden játékpolcon mesekönyvet talál a gyermek,- kihelyezett mese és rajzfilmeket mutatnak be,- színház, bábszínház látogatásokat szerveznek ^sokszor szülőkkel kozosen- nagycsoportos ovodások meglátogatják a gyermekkönyvtárat is. Az ovoda igy is teljesiti az iskola előkészítő funkcióját. Az iskolában a feladatot egyrészt a tanórai, másrészt a tanórán kívüli kulturális nevelő munkában valósítjuk meg. Ehhez az intézmények együttműködésének rendszeressé válása szükséges. Ezt még nem mondhatjuk el minden iskolánk esetében. Az"együttmükö és eredményezi, hogy a fiatalok megszokják a közművelődési intézmény programjainak látogatását, későbti is igénylik majd szabadidejük eltöltésének ilyen módját. Helyes, ha a pedagógusok figyelnek arra, hogy a fiatalok részvételét motiválja program választéka, a tevékenység tartalma, ez vonzó számukra, másodlagos a társas együttlét igenlése.^ A közös látogatások melyek hatóköre a diákok nagy többségére kiterjed - elsősorban még mindig a tananyaghoz kötődnek, az élményszerű kiegésztő ismeretszerzést célozzák. Leggyakoribbak irodalom, történelem, művészeti tárgyak /rajz,ének, zene/ keretében. Igen kedveltek a múzeumi órák, melyek szervezettsége is kiváló, de érdekesek az Állatkertben szervezhető élővilág órák, és szakköri foglalkozások is nagy közérdeklődésre tartanak számot. A közös látogatások szervezési formái nem mindig szolgálják elég hatékonyan a nevelés tartalmi célkitűzéseit. Gyakran alkalmazzák még az üssziskolai méretű kivonulásokat, ezektől a diákok, főleg te a 14-18 évesek idegenkednek. A tanulók az osztályközösségben történő látogatásokat részesítik előnyben -f itt biztosítható legintenzivebben a tanuló - pedagógus kapcsolat 'élmény hatásának pozitív szerepe. Fokozott figyelmet kellene fordítani a program kötelező és ajánlott jellegére. A szabad idő a diákok életének is viszonylag szuverén szférája, ahol maguk választanak a tevékenységek lehetőségei közül. Az iskola ezt nem hagyhatja figyelmen kivül, vagy ha mégis ezt teszi akkor legjobb szándékú törekvései is kudarcot vallanak, visszájára fordulnak. Viszont az iskola igenis folyásolja be a diákok szabadidős tevékenységét, személyes szuverenitásuk tiszteletben tartásával, a művelődési igényel; felkeltésével, kedvező feltételek megteremtésével, a lehetőségek közötti szabad értékválasztás orientálásával. Ma még elmondható, hogy az iskolának korszerűsíted kell teljes pedagógiai fegyvertárát ahhoz, hogy betölthesse szerepét a diákok kulturált szabadidő szokásainak megalapozásában. 1IVIÍRRIH